Már több, mint 100 ezren tiltakoznak a május 10-i iskolanyitás ellen

Jövőhét hétfőn nyitnak az iskolák, visszatérhetnek a tantermeikbe a középiskolások és a felsősök is - ezt azonban egyre többen tartják rossz lépésnek.

  • Eduline

Alig öt nap alatt több mint 106 ezren írták alá az ADOM Diákmozgalom petícióját, amelyben az áll: aggódnak a koronavírus indiai variánsa és magas fertőzőképessége miatt, ami tovább súlyosbíthatja a járványhelyzetet. „Aggódunk az immungyenge diákokért és szülőkért, akik különösen kitettek a vírus veszélyeinek. Aggódunk azokért a tanárokért is, akik még nem kapták meg az oltást, és azokért, akiknél még nem alakult ki két hét alatt a védettség” – írja a diákszervezet.

Kiemelik azt is, hogy a tanárok többsége csupán az oltás első dózisát kapta meg, emellett a 16-18 évesek oltását csak május 10-én kezdik meg. Ez egybeesik a tervezett iskolanyitással, így rendkívül magas a kockázat, hogy az iskolák gócpontokká válnak.

Ezért azt javasolják, hogy május 10-től se legyen kötelező a jelenléti oktatás, a tanév végéig fogadják el a szülői igazolásokat, és az így igazolt napok ne számítsanak bele a 250 órába (amely azért fontos, mert ha egy diák ennél többet hiányzik igazoltan vagy igazolatlanul, az iskolai teljesítménye nem értékelhető, osztályozóvizsgát kell tennie), és az iskolák döntsék el, hogyan folytatják az oktatást a nyári szünetig.

Persze az érettségi sem áll le. A mai angolérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok el:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.