„Fontosnak tartjuk, hogy ne kötelezhessenek senkit a jelenléti oktatással járó egészségügyi kockázat vállalására. Követeljük, hogy helyi szinten születhessen meg a döntés az oktatás formájáról” – írja a diákmozgalom közleményében.

Kitérnek arra, hogy a napi halálozások száma közel 200, az indiai variáns megjelenése pedig szintén fenyegetést jelenthet azokra, akiknél nem alakult ki a megfelelő védettség. A pedagógusok többsége csupán az oltás első dózisát kapta meg, emellett a 16-18 évesek oltását csak május 10-én kezdik meg. Ez egybeesik a tervezett iskolanyitással, így rendkívül magas a kockázat, hogy az iskolák gócpontokká válnak.

„Országos közvélemény-kutatást is készítettünk az iskolanyitás kapcsán április 12. és 20. között, melyet több mint 35.000-en töltöttek ki. A nagymintás, nem reprezentatív felmérésünk szerint szerint a szülők 78%-a nem érzi biztonságosnak gyermeke iskolába küldését, a tanárok 72%-a nem szeretné kockáztatni egészségét. A diákok 86%-a pedig fél, hogy a jelenléti oktatással még nagyobb veszélynek tennék ki magukat, családjukat, szeretteiket” – írják.

Az ADOM Diákmozgalom ezért azt követeli, hogy

- ne legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től!ű
- fogadják el a járványhelyzetre hivatkozó szülői igazolásokat érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha egy diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját
- hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola a tanévből hátralévő 5 hétre! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást