Két nap alatt 20 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet az ADOM Diákmozgalom indított a középiskolák és az általános iskolák felső tagozatainak május 10-i nyitása ellen.
„Fontosnak tartjuk, hogy ne kötelezhessenek senkit a jelenléti oktatással járó egészségügyi kockázat vállalására. Követeljük, hogy helyi szinten születhessen meg a döntés az oktatás formájáról” – írja a diákmozgalom közleményében.
Kitérnek arra, hogy a napi halálozások száma közel 200, az indiai variáns megjelenése pedig szintén fenyegetést jelenthet azokra, akiknél nem alakult ki a megfelelő védettség. A pedagógusok többsége csupán az oltás első dózisát kapta meg, emellett a 16-18 évesek oltását csak május 10-én kezdik meg. Ez egybeesik a tervezett iskolanyitással, így rendkívül magas a kockázat, hogy az iskolák gócpontokká válnak.
„Országos közvélemény-kutatást is készítettünk az iskolanyitás kapcsán április 12. és 20. között, melyet több mint 35.000-en töltöttek ki. A nagymintás, nem reprezentatív felmérésünk szerint szerint a szülők 78%-a nem érzi biztonságosnak gyermeke iskolába küldését, a tanárok 72%-a nem szeretné kockáztatni egészségét. A diákok 86%-a pedig fél, hogy a jelenléti oktatással még nagyobb veszélynek tennék ki magukat, családjukat, szeretteiket” – írják.
Az ADOM Diákmozgalom ezért azt követeli, hogy
- ne legyen kötelező a jelenléti oktatás május 10-től!ű
- fogadják el a járványhelyzetre hivatkozó szülői igazolásokat érvényesnek a tanév végéig, és ne számítson bele a 250 óra hiányzásba, ha egy diák a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és családját- hadd döntsék el a diákok, tanárok, szülők az igazgatóval együtt, hogy kinyisson-e az iskola a tanévből hátralévő 5 hétre! Szülessen helyi döntés arról, hogy milyen formában szeretnék folytatni az oktatást
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
