Középiskolai felvételi számokban: idén több mint 103 ezren felvételizek

2021-ben összesen 90 729 nyolcadikos, 7 422 hatodikos és 5 019 negyedikes felvételizett középiskolába.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal számai szerint az általános középfokú felvételi eljárásban a nyolcadikosok 95,42%-a (86 575 fő) jutott be valamelyik középiskolába. A felvettek 71,66%-a (62 040 fő) az első helyen, 91,58%-a (79 289 fő) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A 6 évfolyamos gimnáziumba felvételt nyert tanulók száma 4 604, közülük 3 862 főt (83,88%) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. 8 évfolyamos gimnáziumba 3 114 fő jutott be, közülük 2 754 fő (88,44%) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen.

A tanulók 34,08%-a (29 501 fő) gimnáziumi, 2,86%-a (2 480 fő) szakgimnáziumi, 40,99%-a (35 486 fő) technikumi, 20,46%-a (17 715 fő) szakképző iskolai, 1,25%-a (1 079 fő) szakiskolai, 0,36%-a (314 fő) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

A középiskolák április 30-ig, azaz máig értesítik a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról; ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.

Mi jön ezután?

Azoknak, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középiskolába, 2021. május 10-én rendkívüli felvételi kezdődik. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a rendkívül felvételi eljárásban az intézmények által meghirdetett üres férőhelyek közti tájékozódást biztosító keresőprogram. Az érintett 4 154 diák (az általános eljárásban részt vevők 4,58%-a) a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.