Szeptembertől katolikus szemléletű történelem- és irodalomkönyvet is választhatnak az iskolák

A következő tanévtől az intézmények eldönthetik, melyik típusú könyvből szeretnének oktatni - katolikus történelem- és irodalomtankönyvből is válaszhatnak.

  • Eduline/MTI

Szeptembertől katolikus történelem- és irodalomtankönyvekből is tanulhatnak a gimnáziumok, szakgimnáziumok és technikumok 9. és 10. évfolyamos tanulói – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága. A megjelent kötetek egy készülő, teljes katolikus tankönyvcsalád első darabjai, amelynek kidolgozását a Katolikus Pedagógiai Intézet koordinálja.

Kovács Örs, a történelemtankönyvek főszerkesztője azt írta, a tankönyvek a keresztény értékrend szemszögéből is elmagyarázzák a történelmi összefüggéseket, és bővebben jelenítenek meg vallás- és egyháztörténeti témákat, ugyanakkor nem hiányoznak belőlük a „történelmi múlttal való őszinte szembenézések sem”.

Hozzátette: a tankönyvsorozat kidolgozásakor az elsődleges szempont a szakmai hitelesség, a pontosság és a naprakészség volt. Igyekeztek a legújabb kutatások eredményeit beemelni a tankönyvekbe. Emellett például a közvélemény érdeklődésére kiemelten számot tartó magyar őstörténeti témát is próbálták „kiegyensúlyozottan, a tudományosság messzemenő szem előtt tartásával, több oldalról megközelíteni” – jegyezte meg.

Az irodalomtankönyvek főszerkesztője S. Pásztor Judit. A közlemény szerint a kronologikus felépítésű tankönyvek „alapkoncepciója az olvasás megszerettetése, valamint az irodalom ön- és világmegértésünkben játszott szerepének felismertetése”. Az egyes fejezeteket minden esetben művelődéstörténeti összefoglaló lecke vezeti be, a leckék végén szereplő Kitekintés-modul a művek, műfajok és motívumok hatástörténeti vagy intertextuális szövegpárhuzamaira, míg az Érdekesség-modul a tágabb kulturális vonatkozásokra mutat rá. A leckéket szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatok zárják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.