Ha mindenképp nyitnak az általános iskolák április 19-én, vajon van-e mozgásterük az iskoláknak a járvány miatt kikért gyerekek hiányzásának igazolásában?
Ha a kormány ragaszkodik az április 19-i nyitáshoz, akkor ez alól helyben lehet és kell szükség szerint felmentést keresni - írja a hvg.hu. Erre utalt egyébként maga Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is, aki azt mondta: „(…) ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető”.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is úgy véli, egy együttműködő iskola esetén van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak és ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt. Az iskolás gyerekek távolmaradáshoz alapból a vírushelyzetben is ugyanúgy orvosi igazolást követelnek meg, mint máskor – az egyetlen kivétel ez alól az, ha a gyerek karanténba kerül, mert akkor a hiányzást automatikusan igazoltnak kell tekinteni erre az időszakra.
„De az iskolának magának is van lehetősége arra, hogy a hiányzásokat igazoltnak tekintse – ugyanúgy, mint amikor pl. elmegy egy család egy hétre síelni és kikéri a tanulót. Ehhez lehetséges, hogy módosítani kell az iskola házirendjén, de ezt az iskola saját hatáskörben megteheti, nem kell hozzá más szerv, vagy akár a fenntartó jóváhagyása” – idézi Horváth Pétert az oldal, hozzáteszik, az elmondottakat a TASZ tanulmánya is alátámasztja.
250 óra, nem több
Van ennek azonban egy elvi korlátja, ugyanis a jogszabály szerint az a tanuló, aki elér 250 óra hiányzást – és ebbe az igazolt is beleszámít – osztályozó vizsgát kénytelen tenni, ha a teljesítménye nem értékelhető érdemjegyekkel. Viszont egy együttműködő iskola meg tudja teremteni annak lehetőségét - írja a hvg.hu -, hogy távoktatás esetén is meg legyen a megfelelő számú osztályzat (sőt, tavaly muszáj volt így értékelniük az iskoláknak), így elkerülhető az osztályozó vizsga.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
