Tizenkétezer diák közül majdnem kétezret veszélyeztet lemorzsolódás Nógrád megyében - derül ki az Oktatási Hivatal legfrissebb, a 2019/2020-as tanév második félévére vonatkozó adataiból. Ezzel Nógrád továbbra a legrosszabb eredményű megye, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ. Borsodban hatezer diákot (a tanulók 11,74 százalékát), Szabolcsban pedig közel ötezer diákot (a tanulók 10,9 százalékát) fenyeget korai iskolaelhagyás.

A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy akik az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.

A lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett diákok Budapesten (3,57 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében (4,41 százalék) és Csongrád-Csanád megyében (5,12 százalék) élnek.

Ezek az arányok közel azonosak a 2019/2020-as tanév első féléves eredményeivel - igaz, látszik némi javulás. Nógrádban stagnál a nagyot rontó diákok aránya, Szabolcsban és Borsodban pedig valamivel kevesebb tanuló veszélyeztet a lemorzsolódás, mint akkor. Budapesten, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban szintén javultak az eredmények.

Nagy baj van a szakképző iskolákban

A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások több mint 20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába - vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás. Az összesített listához hasonlóan itt is a borsodi (16,47 százalék) és a szabolcsi (14,76 százalék) diákokat fenyegeti leginkább a korai iskolaelhagyás. Eközben a budapesti általános iskolások mindössze 4,11 százaléka, a csongrád-csanádiak 6,09 százaléka, a Pest megyeieknek pedig a 6,52 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.

A szakképző iskolákban ennél aggasztóbbak az adatok: Győr-Moson-Sopron megye (8,27 százalék) kivételével mindenhol 10 százalék felett van a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya, Nógrád megyében eléri a 20,01 százalékot. Ezt 16,75 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Bereg, 16,17 százalékkal Zala megye követi. Érdekesség, hogy még Budapest és Pest megye is a középmezőnyben szerepel a 11,97 százalékos, illetve a 14,04 százalékos aránnyal. Győr-Moson-Sopronon kívül a lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett szakképző iskolások Csongrád-Csanádban (10,29 százalék) és Vas megyében (10,65 százalék) élnek.

A technikumokban, szakgimnáziumokban már jobb a helyzet, egyedül a nógrádi, lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma kiugróan magas: 13,69 százalék. Az ország többi területén a 8 százalékot sem éri el a korai iskolaelhagyással fenyegetetettek száma. Nógrád megyét itt is Borsod és Szabolcs követi 7,70 és 7,42 százalékkal. Legkisebb eséllyel a Győr-Moson-Sopron megyei (2,69 százalék), a Hajdú-Bihar megyei (4 százalék) és a Tolna megyei (4,36 százalék) technikumi tanulókat fenyegeti a korai iskolaelhagyás.

Érdekesség, hogy a szakiskolás (ezek a korábbi speciális szakiskolák) adatok közül az eddig mindenhol legjobbként teljesítő területek érték el a legrosszabb eredményeket. A negatív listát Csongrád-Csanád megye vezeti a 10,67 százalékos arányával, amelyet Budapest (7,51 százalék) és Vas megye (7,39 százalék) követ. A legjobb eredmény Fejér megyében született: itt 274 diákból csupán kettő - azaz a 0,73 százalékuk - billeg a lemorzsolódás határán. Somogy megyében is két diákot érint a korai iskolaelhagyás veszélye, ami az itteni tanulók számát figyelembe véve 1,69 százalékos arány. Ezt az eddigiekben szinte iskolatípusnál negatív eredményt elérő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követi 2,32 százalékkal.

Talán nem meglepő, de összességében még mindig a gimnáziumokban a legalacsonyabb a nagyot rontók aránya. Vas megyében több mint 4000 diákból négyet, azaz a 0,10 százalékukat érinti a lemorzsolódás, de Szabolcsban is alacsony az arányuk, az 1,3 százalékot sem éri el.