Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
Tizenkétezer diák közül majdnem kétezret veszélyeztet lemorzsolódás Nógrád megyében - derül ki az Oktatási Hivatal legfrissebb, a 2019/2020-as tanév második félévére vonatkozó adataiból. Ezzel Nógrád továbbra a legrosszabb eredményű megye, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ. Borsodban hatezer diákot (a tanulók 11,74 százalékát), Szabolcsban pedig közel ötezer diákot (a tanulók 10,9 százalékát) fenyeget korai iskolaelhagyás.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy akik az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik célzott segítségre van szükségük ahhoz, hogy tovább tudják folytatni tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
A lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett diákok Budapesten (3,57 százalék), Győr-Moson-Sopron megyében (4,41 százalék) és Csongrád-Csanád megyében (5,12 százalék) élnek.
Ezek az arányok közel azonosak a 2019/2020-as tanév első féléves eredményeivel - igaz, látszik némi javulás. Nógrádban stagnál a nagyot rontó diákok aránya, Szabolcsban és Borsodban pedig valamivel kevesebb tanuló veszélyeztet a lemorzsolódás, mint akkor. Budapesten, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban szintén javultak az eredmények.
| A járvány miatt később még nagyobb lehet a gond |
A koronavírus világszerte növeli a lemorzsolódással veszélyeztetettek számát. Az UNICEF legfrisebb adatai szerint 214 millió diák – vagyis minden hetedik gyerek – háromnegyed éve nem jár iskolába, ehelyett otthon tanul. Így számos országban magas annak a kockázata, hogy akik egy éve nem mehetettek be az iskolába, azok már sosem térnek vissza az osztályterembe. Az UNICEF álláspontja szerint mindent meg kell tenni az iskolák nyitva tartása, illetve az újranyitás elősegítése érdekében, valamint azért is, hogy a következő időszakban még nagyobb figyelem jusson az oktatásra. „Amint a diákok visszatérnek az osztálytermekbe, támogatásra lesz szükségük, hogy felzárkózzanak. Prioritásként kell kezelni a diákok egyéni szükségleteit, élelmezését, fizikai és mentális egészségük megőrzését” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető Igazgatója. |
Nagy baj van a szakképző iskolákban
A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma és aránya nemcsak megyénként, hanem iskolatípusonként is eltérő. Nógrád megyében például az általános iskolások több mint 20 százaléka tartozik ebbe a kategóriába - vagyis minden ötödik diákot fenyeget a lemorzsolódás. Az összesített listához hasonlóan itt is a borsodi (16,47 százalék) és a szabolcsi (14,76 százalék) diákokat fenyegeti leginkább a korai iskolaelhagyás. Eközben a budapesti általános iskolások mindössze 4,11 százaléka, a csongrád-csanádiak 6,09 százaléka, a Pest megyeieknek pedig a 6,52 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A szakképző iskolákban ennél aggasztóbbak az adatok: Győr-Moson-Sopron megye (8,27 százalék) kivételével mindenhol 10 százalék felett van a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya, Nógrád megyében eléri a 20,01 százalékot. Ezt 16,75 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Bereg, 16,17 százalékkal Zala megye követi. Érdekesség, hogy még Budapest és Pest megye is a középmezőnyben szerepel a 11,97 százalékos, illetve a 14,04 százalékos aránnyal. Győr-Moson-Sopronon kívül a lemorzsolódással legkevésbé veszélyeztetett szakképző iskolások Csongrád-Csanádban (10,29 százalék) és Vas megyében (10,65 százalék) élnek.

A technikumokban, szakgimnáziumokban már jobb a helyzet, egyedül a nógrádi, lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma kiugróan magas: 13,69 százalék. Az ország többi területén a 8 százalékot sem éri el a korai iskolaelhagyással fenyegetetettek száma. Nógrád megyét itt is Borsod és Szabolcs követi 7,70 és 7,42 százalékkal. Legkisebb eséllyel a Győr-Moson-Sopron megyei (2,69 százalék), a Hajdú-Bihar megyei (4 százalék) és a Tolna megyei (4,36 százalék) technikumi tanulókat fenyegeti a korai iskolaelhagyás.
Érdekesség, hogy a szakiskolás (ezek a korábbi speciális szakiskolák) adatok közül az eddig mindenhol legjobbként teljesítő területek érték el a legrosszabb eredményeket. A negatív listát Csongrád-Csanád megye vezeti a 10,67 százalékos arányával, amelyet Budapest (7,51 százalék) és Vas megye (7,39 százalék) követ. A legjobb eredmény Fejér megyében született: itt 274 diákból csupán kettő - azaz a 0,73 százalékuk - billeg a lemorzsolódás határán. Somogy megyében is két diákot érint a korai iskolaelhagyás veszélye, ami az itteni tanulók számát figyelembe véve 1,69 százalékos arány. Ezt az eddigiekben szinte iskolatípusnál negatív eredményt elérő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követi 2,32 százalékkal.
Talán nem meglepő, de összességében még mindig a gimnáziumokban a legalacsonyabb a nagyot rontók aránya. Vas megyében több mint 4000 diákból négyet, azaz a 0,10 százalékukat érinti a lemorzsolódás, de Szabolcsban is alacsony az arányuk, az 1,3 százalékot sem éri el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.