Az Emmi ismét módosíthatja az iskolaérettségi vizsgálatok rendszerét

Azt nem tudni, mikor, de a jelenlegi szabályozás újabb garanciális elemekkel bővülhet majd - derült ki egy írásbeli kérdésre adott minisztériumi válaszból.

  • Csik Veronika

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére, és az érintett jogszabályi rendelkezések a szükséges mértékben módosításra kerülnek

- írta Rétvári Bence a minisztérium államtitkára, Ander Balázs Jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, miben a politikus arról szeretett volna információt kapni, mi lesz azoknak a gyermekek sorsa, akiket éretlenül iskolába terelnek. Az államtitkár válasza alapján a nemrég bevezetett rendszeren – a sok szakmai visszajelzés, az ombudsmani vizsgálat és alkotmánybírósági eljárás után – ismét módosítani fog a kormány.

A kérdés már két éve foglalkoztatja a szülőket és a szakembereket is. Egy 2019-es törvénymódosítás miatt ugyanis minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH). A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.

Mi a probléma a jelenlegi rendszerrel?

Sok oldalról érkezett visszajelzés: a pedagógiai szervezetek figyelmeztetései után az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatot indított az új rendszerrel kapcsolatban és több ponton jogszerűtlennek találta azt. A probléma alapvetően a tájékoztatás hiánya - állítják a szakemberek is. Nagyon sok szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást a rendszerről, így sokan nem is adtak be iskolahalasztási kérelmet.

Az iskolaérettségi vizsgálatok jelenleg életben lévő szabályozásával kapcsolatban nemrég az Alkotmánybíróság is határozatban megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn. Mint írták, nincs „kellő garancia arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő”.

Rétvári Bence válaszában egyébként kitért arra is, hogy idén az Oktatási Hivatalhoz 16 487 kérelem érkezett a tankötelezettség halasztására, ezek 96%-át jóvá is hagyták. Azonban a probléma a vizsgálatok és tapasztalatok alapján nem az elfogadás aránya, hanem az információhiány. Az államtitkár szerint az alkotmánybíróság vizsgálata alapján az derült ki, hogy a törvénynek van létjogosultsága, inkább a többletgaranciák hiányoznak. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.