Azt nem tudni, mikor, de a jelenlegi szabályozás újabb garanciális elemekkel bővülhet majd - derült ki egy írásbeli kérdésre adott minisztériumi válaszból.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére, és az érintett jogszabályi rendelkezések a szükséges mértékben módosításra kerülnek
- írta Rétvári Bence a minisztérium államtitkára, Ander Balázs Jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, miben a politikus arról szeretett volna információt kapni, mi lesz azoknak a gyermekek sorsa, akiket éretlenül iskolába terelnek. Az államtitkár válasza alapján a nemrég bevezetett rendszeren – a sok szakmai visszajelzés, az ombudsmani vizsgálat és alkotmánybírósági eljárás után – ismét módosítani fog a kormány.
A kérdés már két éve foglalkoztatja a szülőket és a szakembereket is. Egy 2019-es törvénymódosítás miatt ugyanis minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz (OH). A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.
Mi a probléma a jelenlegi rendszerrel?
Sok oldalról érkezett visszajelzés: a pedagógiai szervezetek figyelmeztetései után az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálatot indított az új rendszerrel kapcsolatban és több ponton jogszerűtlennek találta azt. A probléma alapvetően a tájékoztatás hiánya - állítják a szakemberek is. Nagyon sok szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást a rendszerről, így sokan nem is adtak be iskolahalasztási kérelmet.
Az iskolaérettségi vizsgálatok jelenleg életben lévő szabályozásával kapcsolatban nemrég az Alkotmánybíróság is határozatban megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn. Mint írták, nincs „kellő garancia arra, hogy ne kerüljenek iskolába azok az iskolaéretlen gyermekek, akik esetében az évhalasztásra irányuló kérelem előterjesztését a szülők elmulasztották vagy nem megfelelően terjesztették elő”.
Rétvári Bence válaszában egyébként kitért arra is, hogy idén az Oktatási Hivatalhoz 16 487 kérelem érkezett a tankötelezettség halasztására, ezek 96%-át jóvá is hagyták. Azonban a probléma a vizsgálatok és tapasztalatok alapján nem az elfogadás aránya, hanem az információhiány. Az államtitkár szerint az alkotmánybíróság vizsgálata alapján az derült ki, hogy a törvénynek van létjogosultsága, inkább a többletgaranciák hiányoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
