Iskolaérettségi vizsgálatok: a kérelmek 96 százalékát fogadta el az Oktatási Hivatal

Az idei iskolakezdési halasztások kapcsán 96 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel

  • Eduline/MTI

Egy 2019-es törvénymódosítás miatt minden hatéves automatikusan iskolaéretté válik, azonban ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke szeptemberben az iskolában kezdjen, kérelmet kell beadnia az Oktatási Hivatalhoz. A szülőknek az új rendszerben nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet, pedig ebben a korban az óvodások nagyon gyorsan változhatnak, fejlődhetnek.

Idén az Oktatási Hivatalhoz 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett január 15-ig és ezeknek 96 százalékban helyt adtak. Tavaly is hasonló volt a helyzet: a kérelmek 89 százalékát fogadták el, és mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen.

A minisztérium tájékoztatása szerint egyébként a tankötelezettség korábbi megkezdésére 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6 év alatt kezdhetik majd el az iskolát.

Komoly szabálytalanságok vannak a rendszerben

Nemrég az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálatot indított az iskolaérettségik 2020-ban hatályba lépett új rendszerével kapcsolatban és több ponton jogszerűtlennek találta azt. A probléma alapvetően a tájékoztatás hiánya - állítják a szakemberek is. Nagyon sok szülő ugyanis nem kapott megfelelő tájékoztatást a rendszerről, így sokan nem is adtak be iskolahalasztási kérelmet.

Az új törvény miatt sok ezer gyermeket éretlenül kezdi meg az iskolát, és ezt az ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta. A jelentés szerint nagy számban lehetnek olyan szülők, akik eleve nem élnek vagy nem tudnak élni gyermekük érdekében a felmentési kérelemmel, emiatt az iskolákba értelnül kerülő hatévesek aránya jelentősen megnőhet; a folyamat során a tájékoztatás nem kielégítő, a jelenlegi rendszer esélyegyenlőtlenséghez vezet - írja egy közleményében a Szülői Hang.

A szervezet szerint a problémákat lehetetlen az alapjaiban elhibázott jogszabály apróbb javítgatásával orvosolni, ezért a törvény visszavonását követelik. Úgy gondolják, olyan rendszerre van szükség, ami az óvodapedagógust is aktívan bevonja a döntési folyamatba és ezt csak szakmai egyeztetésekre alapúló új jogszabályok kidolgozásával lehet elérni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.