Miért nem tesztelik az általános iskolásokat az automatikus karantén helyett?

Ha a fertőzés felbukkan az iskolákban, akkor Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt a karanténról és a további lépésekről. De mi lesz az esetleg egészségesen karanténba kerülőkkel?

  • Csik Veronika

"Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?" - tette fel a kérdést Vadai Ágnes politikus. A kormánytól Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának tolmácsolásában konkrét választ ugyan nem kapott a kérdésére, viszont megtudhattuk, mi a központi álláspont azzal kapcsolatban, miért kerülhetnek automatikusan karanténba az általános iskolások.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: azt, hogy ki kerül karanténba a kontaktkutatások alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.

A járványügyi megfigyelés célja, hogy az otthonukban járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeknél azonnal észlelhető legyen a betegségre jellemző láz és légúti tünetetek megjelenése és a szükséges további járványügyi intézkedések haladéktalanul meghozhatóak legyenek

- írja az államtitkár. Ezzel alapvetően nincs probléma, hiszen fontos elkülöníteni az esetleges fertőzötteket, azonban a tesztelésekkel megelőzhető lenne, hogy a karanténba küldött, ám nem fertőzött gyerekek kiessenek az szeméyles oktatásból. A jelenlegi szabályok szerint ha tanuló vagy pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola fog dönteni arról, hogy ki és hogyan kerül karanténba. A járványügyi hatóság ilyenkor felméri a helyzetet, és megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, például lehetséges, hogy egyes személyeket karanténba helyeznek. Az iskola működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Oktatási Hivatal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az iskolában felbukkan a fertőzés - írja a TASZ.

Az általános iskolákban személyesen zajlik a tanítás, így azok, akik esetleg egészségesen ragadnak otthon - hacsak az amúgy is nagyon leterhelt tanároknak, nincs külön kapacitásuk arra, hogy őket is aktívan bevonják - ok nélkül eshetnek ki a napi rutinjukból. Arról nem is beszélve, hogy az alsósoknál (ahogy az már tavaly tavasszal is kiderült) sokkal nehezebb az otthoni tanulást megszervezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.