Miért nem tesztelik az általános iskolásokat az automatikus karantén helyett?

Ha a fertőzés felbukkan az iskolákban, akkor Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt a karanténról és a további lépésekről. De mi lesz az esetleg egészségesen karanténba kerülőkkel?

  • Csik Veronika

"Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?" - tette fel a kérdést Vadai Ágnes politikus. A kormánytól Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának tolmácsolásában konkrét választ ugyan nem kapott a kérdésére, viszont megtudhattuk, mi a központi álláspont azzal kapcsolatban, miért kerülhetnek automatikusan karanténba az általános iskolások.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: azt, hogy ki kerül karanténba a kontaktkutatások alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.

A járványügyi megfigyelés célja, hogy az otthonukban járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeknél azonnal észlelhető legyen a betegségre jellemző láz és légúti tünetetek megjelenése és a szükséges további járványügyi intézkedések haladéktalanul meghozhatóak legyenek

- írja az államtitkár. Ezzel alapvetően nincs probléma, hiszen fontos elkülöníteni az esetleges fertőzötteket, azonban a tesztelésekkel megelőzhető lenne, hogy a karanténba küldött, ám nem fertőzött gyerekek kiessenek az szeméyles oktatásból. A jelenlegi szabályok szerint ha tanuló vagy pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola fog dönteni arról, hogy ki és hogyan kerül karanténba. A járványügyi hatóság ilyenkor felméri a helyzetet, és megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, például lehetséges, hogy egyes személyeket karanténba helyeznek. Az iskola működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Oktatási Hivatal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az iskolában felbukkan a fertőzés - írja a TASZ.

Az általános iskolákban személyesen zajlik a tanítás, így azok, akik esetleg egészségesen ragadnak otthon - hacsak az amúgy is nagyon leterhelt tanároknak, nincs külön kapacitásuk arra, hogy őket is aktívan bevonják - ok nélkül eshetnek ki a napi rutinjukból. Arról nem is beszélve, hogy az alsósoknál (ahogy az már tavaly tavasszal is kiderült) sokkal nehezebb az otthoni tanulást megszervezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.