"Nagy meglepetés nem érhette a felvételizőket a magyarfeladatok láttán"

A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol előírták a központi felvételit. Mindkét feladatsorra 45-45 perc állt a diákok rendelkezésére, tárgyanként tíz-tíz feladattal. Matematikából és magyar nyelvből külön-külön 50 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint

nagy meglepetés nem érhette azokat, akik ma írták a középiskolai felvételit". 

Magyarból ugyanis a korábbi évek tendenciáját követik a feladatlapok és a kérdések is, így vélhetően a pontszámok is hasonlóan alakulnak majd, mint az elmúlt években - mondta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja. 

A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik - például a szövegértési részben -, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések. 

A járványhelyzettel kapcsolatban Schiller Mariann azt mondta, nem nevezhetőek a mostani feladatok sem nehezebbnek sem könnyebbnek a korábbiaknál. "Mivel mindenki ugyanazon a nehezített pályán játszott, így a feladatsorok megoldásában sem valószínű, hogy nagyobb buktatókba ütköztek volna a diákok azért, mert márciustól pár hónapig otthonról tanultak." 

Hogy megy a magyar?

A magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijében az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban kereken 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont volt az átlag magyarból. A kisebbek (azaz a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők) eredményei is hasonlóan alakulnak. Tavaly a hatosztályos felvételizői 29,1 pontot szereztek átlagban, a legkisebbek pedig 32,7-et.

Mennyi az átlag?

Az elmúlt 10 év adatai alapján voltak jobb és rosszabb évek is. Míg például 2010-ben magyarból 35,5, matekból pedig 16,5 volt az átlagpontszám, addig tavaly a magyarfeladatsorra átlagban 26,8 a matekra pedig 22,7 pontot kaptak a  nyolcadikos felvételizők. Összességében a pontszámok mind a két feladatsort figyelembe véve kiegyensúlyozottnak mondhatóak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont (tavaly és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7) körül alakult a végleges pontszám.

A pótnapok mindig gyengébbek, legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly alig 300-an vizsgáztak a pótvizsgán, az eredményeik azonban magyarból és matekból is gyengébbek lettek, mint az első napon vizsgázóké. Míg az első vizsganapon 26,8 volt a magyar, 22,7 volt a matek átlagpontszáma, addig a pótnapon 22,1 volt a magyar és 18,5 volt a matematika átlagpontszáma. Idén a hagyományos egy pót időpont mellett, egy második időpontban is vizsgázhatnak majd azok, akik az első vizsganapon nem tudták megírni a felvételit.