Szombaton írták a középiskolába felvételiző diákok a központi írásbeli vizsgákat. A járvány miatt rendhagyó szabályokkal, azonban hagyományos feladatsorokkal találkozhattak a felvételizők. A szaktanár szerint a korábbi évek feladatsoraihoz hasonló kérdéseket kaptak az idén felvételizők is.
A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak gimnáziumokban és azokban az intézményekben, ahol előírták a központi felvételit. Mindkét feladatsorra 45-45 perc állt a diákok rendelkezésére, tárgyanként tíz-tíz feladattal. Matematikából és magyar nyelvből külön-külön 50 pontot szerezhetnek a vizsgán.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint
nagy meglepetés nem érhette azokat, akik ma írták a középiskolai felvételit".
Magyarból ugyanis a korábbi évek tendenciáját követik a feladatlapok és a kérdések is, így vélhetően a pontszámok is hasonlóan alakulnak majd, mint az elmúlt években - mondta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.
A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik - például a szövegértési részben -, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések.
A járványhelyzettel kapcsolatban Schiller Mariann azt mondta, nem nevezhetőek a mostani feladatok sem nehezebbnek sem könnyebbnek a korábbiaknál. "Mivel mindenki ugyanazon a nehezített pályán játszott, így a feladatsorok megoldásában sem valószínű, hogy nagyobb buktatókba ütköztek volna a diákok azért, mert márciustól pár hónapig otthonról tanultak."
Hogy megy a magyar?
A magyar feladatsorok eredményei minden évben jóval a matek átlageredményei felett vannak. 2020-ban a nyolcadikosok felvételijében az átalageredmény 26,8 pont volt, egy évvel korábban kereken 30, 2018-ban 32,9; 2017-ben pedig 31,2 pont volt az átlag magyarból. A kisebbek (azaz a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételizők) eredményei is hasonlóan alakulnak. Tavaly a hatosztályos felvételizői 29,1 pontot szereztek átlagban, a legkisebbek pedig 32,7-et.
Mennyi az átlag?
Az elmúlt 10 év adatai alapján voltak jobb és rosszabb évek is. Míg például 2010-ben magyarból 35,5, matekból pedig 16,5 volt az átlagpontszám, addig tavaly a magyarfeladatsorra átlagban 26,8 a matekra pedig 22,7 pontot kaptak a nyolcadikos felvételizők. Összességében a pontszámok mind a két feladatsort figyelembe véve kiegyensúlyozottnak mondhatóak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont (tavaly és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7) körül alakult a végleges pontszám.
A pótnapok mindig gyengébbek, legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly alig 300-an vizsgáztak a pótvizsgán, az eredményeik azonban magyarból és matekból is gyengébbek lettek, mint az első napon vizsgázóké. Míg az első vizsganapon 26,8 volt a magyar, 22,7 volt a matek átlagpontszáma, addig a pótnapon 22,1 volt a magyar és 18,5 volt a matematika átlagpontszáma. Idén a hagyományos egy pót időpont mellett, egy második időpontban is vizsgázhatnak majd azok, akik az első vizsganapon nem tudták megírni a felvételit.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
