Középiskolai felvételi: ezekkel a feladatsorokkal gyakorolhattok az utolsó pillanatokban

Kereken egy hét van hátra a középiskolai felvételiig, ami sok diák számára az első nagyobb megmérettetést jelenti. Ha úgy érzitek, rátok férne még egy kis gyakorlás a véghajrában, ezeket a feladatsorokat érdemes megoldanotok.

  • Tóth Alexandra

Sokan magántanárhoz járnak, vagy felkészítőkön vesznek részt, annak érdekében, hogy biztosra menjenek az év eleji vizsgán, míg megint mások úgy gondolják, elég a tanórai készülés. Egy biztos, az előző évek feladatsorainak tanulmányozásával nem lehet mellélőni. 

A 2020-as 6 és 8 osztályos gimnáziumba felvételizők feladatsorait és megoldókulcsait itt, a nyolcadikosok feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit pedig itt nézhetitek meg. A tavalyi 6 és 8 osztályos doksikat innen, a 9. osztályba felvételizők feladatlapjait pedig innen tölthetitek le. A 2018-as feladatokat és megoldásokat itt és itt találjátok. Az ennél korábbi feladatsorok között itt böngészhettek.

Ha már eleget gyakoroltatok, akkor érdemes egy-két feladatsort kinyomtatnotok és élesben is kipróbálnotok - időkorláttal és segítség nélkül -, hogy szokjátok a vizsgaszituációt.

Megnyugtatna benneteket egy tanár véleménye és tanácsai? Mi ebben is segítünk. Mivel az utóbbi hónapokat leginkább a káosz szóval lehetne jellemezni a koronavírus miatt, - azt pedig nem szerettük volna, ha még a középiskolai felvételinek is hasonló érzésekkel vágnátok neki, - ezért Szabó Rolanddal, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanárával beszélgettünk arról, mi lesz a feladatsorban és hogyan érdemes a hátralévő időben készülni, hogy élesben minden a lehető legjobban menjen. Cikksorozatunk első részét itt olvashatjátok el.

A 2021-es középiskolai felvételivel kapcsolatban itt találjátok a legfrissebb híreket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.