Ahány iskola, annyi féle szalagtűzés - idén ez sem olyan, mint általában

A legtöbb középiskolában januárban vagy februárban szokták megtartani a szalagavatókat, a koronavírus miatt viszont ebben a tanévben egészen biztos, hogy ezeket sem rendezik meg a megszokott formában. Utánajártunk, milyen opciók születtek az ünnepséggel kapcsolatban.

  • Tóth Alexandra

Az iskolák többsége - a végzősök legnagyobb bánatára - úgy döntött, a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem szervezi meg a szalagavatót, csak átadták a szalagot a diákoknak. Akad azonban néhány kivétel.

A Tapolca-Diszelben működő Veszprémi SZC Gönczy Pál Szakképző Iskolája idén online tartja meg az ünnepséget - számolt be róla a veol.hu. A lap információi szerint az iskola igazgatója fogja feltűzni a szalagot a végzősök ruhájára, a családtagok pedig élőben követhetik az eseményt a közösségi oldalon. A diákok most műsorral sem készülnek, viszont osztáyokon belül törekednek az egységes megjelenésre.

Több olyan intézmény is van, ahol már előre gondolkodtak és ősszel - az online oktatás bevezetése előtt - lebonyolították a szalagtűzést, így a mostani végzősök sem maradtak ki ebből az élményből. A fővárosi Leövey Klára Gimnáziumban is kora ősszel, vendégek nélkül tartották meg az eseményt. Itt azonban egy "prom" bált is terveznek az érettségi környékére kárpótlásként - ha az akkori szabályok ezt lehetővé teszik.

Máshol tavaszra halasztották az eseményt, vagy éppen az a mondás: akkor tartják meg, amikor visszatérhetnek a suliba.

Ti már tudjátok, hogy nálatok mi lesz az idei ünnepség sorsa? Ha a felsoroltakon kívül valami másra készül az iskolátok, írjátok meg nekünk az [email protected] címre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.