Iskolai szünetek, munkaszüneti napok és szombati munkanapok: itt a 2021-es lista

Meddig kell az első iskolai szünetre várni, és mikor lesznek munkaszüneti napok és hosszú hétvégék az idén, melyik szombatokon kell iskolába menni? Itt az összes dátum.

  • Csik Veronika

2021-ben egy négynapos és három háromnapos hétvégének örülhetnek majd a munkába járók - ezek közül a diákokat három érinti -, és csupán egy pihenőnapot kell szombaton ledolgozni. 

Iskolai szünetek

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda).

A tanév 2021. június 15-ig tart. Így ha minden jól megy, és nem kell a vírus miatt esetleg kieső napokat nyáron pótolni, akkor június közepén a hagyományos keretek között indulhat meg a vakáció.

Hosszú hétvégék

Az első háromnapos pihenőre márciusig kell várni, ugyanis idén március 15-e hétfőre esik, így a nemzeti ünnep miatt egy nappal hosszabb lesz a hétvége.

Idén nagypéntek április 2-án, húsvét hétfő április 5-én lesz, így ez a két nap is iskolai szünet és munkaszüneti nap lesz, egyben négynapos hétvége.

Augusztus 20. péntekre esik, így augusztus 20-22-ig tart majd az év második háromnapos hétvégéje.

Október 23-a viszont idén szombatra esik, így ott nem kell pihenővel számolni, azonban november 1. hétfő, itt az ünnep miatt egy hétfőt megspórolhatunk. Viszont karácsony és újév is hétvégére esik majd, így ott nem lesznek hosszúhétvégék.

Szombati munkanapok

Szombati munkanap december 11-én lesz, december 24-ért "cserébe" kell dolgozni, illetve iskolába menni.

A közoktatásban a 2020/2021-es év első féléve január 22-ig tart, az iskolák január 31-ig fogják értesíteni a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről. Itt találjátok az összes fontos tavaszi dátumot:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.