UNICEF: a tanárokat is az elsők között kellene beoltani

A tanároknak az elsőbbséget élvező csoportok közé kell kerülniük a koronavírus elleni oltási kampányokban - szorgalmazta keddi közleményében Henrietta Fore, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatója.

  • Eduline/MTI

A szervezet vezetője hangsúlyozta, a koronavírus-járvány "világszerte nagy pusztítást végzett a gyermekek oktatásában. A tanárok beoltása döntő lépés ahhoz, hogy (az oktatás ügye) ismét a helyes pályára kerüljön".

Henrietta Fore állásfoglalása szerint a tanároknak elsőbbséget kell kapniuk a Covid-19 védőoltás beadásánál, amint lezajlik az élvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók és a lakosság magas kockázatú csoportjainak beoltása. Ez segít megvédeni a tanárokat a vírusfertőzéstől, egyben lehetővé teszi számukra, hogy személyes, jelenléti tanítást folytathassanak, ami végső soron elősegíti az iskolák nyitva tartását is - fejtette ki az igazgató.

Az UNICEF szerint a pandémia első hullámának április végi csúcspontján az iskolabezárások világszerte megzavarták a diákok közel 90 százalékának tanulását. A szervezet úgy véli, az iskolák nem tartoznak a fertőzés elsődleges gócai közé, ezért helyteleníti, hogy az oktatási intézmények zárva tartanak jelenleg a világon minden ötödik iskolás számára - ami 320 millió gyereket érint.

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megóvjuk a következő generáció jövőjét. Ez pedig azoknak a védelmével kezdődik, akiknek a jövőbe vezető út megnyitása a dolga - hangsúlyozta Fore.

Mint mondta, az oktatás elhúzódó hiányának vagy megszakadásának súlyos következményei vannak, különösen a társadalom peremére szorultak számára. "Minél tovább maradnak gyerekek az iskolán kívül, annál kevésbé valószínű, hogy visszatérnek, és annál nehezebb lesz szüleiknek visszatérni a munka világába" - figyelmeztetett a világszervezet Gyermekalapjának vezetője.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.