Középiskolai felvételi: már elérhető az OM azonosítók és tanulmányi területek jegyzéke

Mutatjuk, hol nézhetitek meg őket.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette a 2021/2022. tanévre meghirdetett tanulmányi területek jegyzékét és az OM azonosítókat a középiskolai felvételihez. Az országos, budapesti és megyei listákat ezen a linken érhetitek el.

A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A megrendelésért kattintsatok ide.

Az OH arra is felhívja a figyelmet, hogy a jegyzékek szerkesztése 2020. november 23-án zárult le. Az ezen időpont után bekövetkező változásokat kizárólag a KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín kereső program tartalmazza - ezt itt találjátok.

Nemsokára igazán beindul a középiskolai felvételi szezon, hiszen múlt héten lejárt a 2021-es középiskolai felvételi írásbeli jelentkezésének határideje. A legfontosabb dátumokat és szabályokat itt nézhetitek meg.

Középiskolai felvételi: „Mondjuk ki nyugodtan: a digitális munkarend sikere nem éri el a jelenléti oktatásét”

Múlt héten lejárt a középiskolai felvételi vizsgajelentkezése, és beindult a nagy hajrá az írásbelikig. Ez idén sem csak a felkészülés kezdetét jelenti, hanem az iskolaválasztásét is. Sok szülő azonban most még tanácstalanabb, ugyanis a vírushelyzet miatt elmaradnak vagy online szervezik az iskolák a nyíltnapokat - kevesebb információ ér el a diákokhoz és szüleikhez. A rendhagyó középiskolai felvételiről Szabó Rolanddal, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanárával, ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi oktatójával beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.