Legkésőbb december 11-ig pályázhatnak a 8. évfolyamos, hátrányos helyzetű diákok az Arany János Tehetséggondozó Programra. Mutatjuk, mi is ez pontosan, illetve azt is, mik a jelentkezés feltételei.
Mi a program célja és kik jelentkezhetnek?
Az Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés. Éppen ezért olyan 8. osztályos, tanuló jogviszonnyal rendelkező diákok jelentkezését várják, akik 2021-ban szeretnének középiskolába felvételizni, és hátrányos helyzetűek, rászorulók vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.
| A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide. |
Hogyan és meddig lehet jelentkezni?
A programban részt vevő intézmények/intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.
A pályázatot legkésőbb 2020. december 11-ig (a postára adást igazoló bélyegző dátuma) postai úton kell eljuttatni az első helyen kiválasztott középiskola címére. A borítékra rá kell írni, hogy "Arany János Tehetséggondozó Program". A pályázat eredményéről 2021. február 10-ig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.
Mit kell csatolni a pályázathoz?
A tanulói adatlap mellett a nevelőtestület támogató nyilatkozatát, a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését és a tanuló kézzel írott önéletrajzát is csatolni kell. Továbbá azt, hogy a programban részt vevő intézmények közül melyekbe kéri a felvételét, illetve a szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát.
Hogyan zajlik a felvételi?
A jelentkezőknek egyrészt meghatározott időpontban (2021. január 22-én, illetve pótló válogatási eljárás során január 29-én) felvételi eljárást megelőző válogatáson kell részt venniük: egy elbeszélgetést követően fogalmazást kell írniuk és képességeket vizsgáló feladatlapokat kitölteniük. Emellett a pályázóknak részt kell venniük a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáján abban az intézményben, ahová az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik - a központi felvételiről itt olvashattok el mindent.
Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet
A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
