Már csak a héten jelentkezhettek az Arany János Tehetséggondozó Programra

Legkésőbb december 11-ig pályázhatnak a 8. évfolyamos, hátrányos helyzetű diákok az Arany János Tehetséggondozó Programra. Mutatjuk, mi is ez pontosan, illetve azt is, mik a jelentkezés feltételei.

  • Eduline

Mi a program célja és kik jelentkezhetnek?

Az Arany János Tehetséggondozó Program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés. Éppen ezért olyan 8. osztályos, tanuló jogviszonnyal rendelkező diákok jelentkezését várják, akik 2021-ban szeretnének középiskolába felvételizni, és hátrányos helyzetűek, rászorulók vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

A szakképzés is szóba jöhet? Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

Hogyan és meddig lehet jelentkezni?

A programban részt vevő intézmények/intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.

A pályázatot legkésőbb 2020. december 11-ig (a postára adást igazoló bélyegző dátuma) postai úton kell eljuttatni az első helyen kiválasztott középiskola címére. A borítékra rá kell írni, hogy  "Arany János Tehetséggondozó Program". A pályázat eredményéről 2021. február 10-ig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

Mit kell csatolni a pályázathoz?

A tanulói adatlap mellett a nevelőtestület támogató nyilatkozatát, a szülő nyilatkozatát arról, hogy elfogadja és támogatja az 5 éves nevelést, az osztályfőnök tanulóról írt jellemzését és a tanuló kézzel írott önéletrajzát is csatolni kell. Továbbá azt, hogy a programban részt vevő intézmények közül melyekbe kéri a felvételét, illetve a szociális helyzetet igazoló hivatalos dokumentum fénymásolatát vagy az illetékes gyermekjóléti szolgálat javaslatát.

Hogyan zajlik a felvételi?

A jelentkezőknek egyrészt meghatározott időpontban (2021. január 22-én, illetve pótló válogatási eljárás során január 29-én) felvételi eljárást megelőző válogatáson kell részt venniük: egy elbeszélgetést követően fogalmazást kell írniuk és képességeket vizsgáló feladatlapokat kitölteniük. Emellett a pályázóknak részt kell venniük a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgáján abban az intézményben, ahová az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik - a központi felvételiről itt olvashattok el mindent.

Maruzsa: az operatív törzs mérlegeli, indokolt-e, hogy hamarabb kezdődjön a téli szünet

A vártnál kevesebb pedagógus vett részt a múltheti célzott tesztelésen, amely után az intézmények harmadában volt szükség intézkedésekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.