"Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül"

Az iskolás korú gyerekek kétharmadának világszerte nincs otthon internete - állapította meg az ENSZ, holott a pandémia miatti iskolabezárások miatt ez létfontosságú lenne az online oktatásukhoz.

  • MTI

Összességében mintegy 1,3 milliárd három és tizenhét év közötti gyereknek nincs az otthonában internet. De a 15 és 24 év közötti korosztályba tartozók 63 százalékának otthonából szintén hiányzik a netkapcsolat - emelte ki az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) közös jelentése. 

Ez már "több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon" - figyelmeztetett Henrietta Fore, az UNICEF elnöke közleményében. Az internetkapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a fiatalok a modern gazdaságban versenyezhessenek, és elzárja őket a világtól - tette hozzá.

A jelentés megállapításai különösen aggasztóak a jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia miatt bezárnak az iskolák, és több százmillió diáknak virtuálisan kellene tanulnia.

Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül - fogalmazott.

A jelentés szerint a digitális szakadék már a világjárvány kitörése előtt egyre mélyítette az egyenlőtlenségeket, a legszegényebb háztartásokból, valamint távoli vidékekről vagy alacsony jövedelmű országokból származó gyerekek egyre inkább lemaradtak társaiktól és kevés esélyük volt a felzárkózásra. A szegény országokban minden húsz iskolás közül egynek volt otthon internete, míg a gazdag országokban élő iskolásgyerekek közül tízből kilencnek.

A Szaharától délre fekvő afrikai országokban és a Dél-Ázsiában élő gyerekek jutnak a legkisebb számban internethez: az ezekben a régiókban élők közül tízből kilencnek nincs az otthonában internet. A városi és vidéki környezetben élő gyerekek internethozzáférésében is nagy a különbség: a városiak 60 százalékának nincs internete otthon, a vidéken élők esetében azonban 75 százalék ez az arány. Az ITU elnöke, Houlin Zhao közleményében kiemelte, hogy a vidéken élők bekapcsolása továbbra is nagy kihívás.

A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy még azok a gyerekek sem biztos, hogy használni tudják a netet, akiknek az otthonában van internetkapcsolat. Sokuknak ugyanis házimunkát kell végeznie vagy dolgoznia kell, vagy a háztartásban nincsenek megfelelő digitális eszközök. Emellett a jelentés szerint a lányoknak kevésbé van lehetőségük az internet használatára, mint a fiúknak. Ezzel kapcsolatban a jelentés készítőinek nincsenek pontos adatai, arról azonban igen, hogy mekkora a különbség összességében a férfiak és nők internethozzáférése között.

2019-ben világszerte a férfiak 55 százaléka, a nőknek pedig 48 százaléka használta az internetet. A különbség a szegény országokban és szegényebb régiókban sokkal jelentősebb. Afrikában például a fiúk és férfiak 37 százaléka, a lányok és nők 20 százaléka használta tavaly a netet az ITU adatai szerint.

Sokan kértek ingyen netet, de épp a leginkább rászorulók nem tudják igénybe venni

Az elmúlt napokban már több mint tízezren kérték az ingyenes internethozzáférést, amit a távoktatásokban részt vevő diákok és tanárok vehetnek igénybe. A szabályok miatt azonban a leginkább rászoruló diákok, illetve az egyetemisták is kimaradnak a kormány kezdeményezéséből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.