"Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül"

Az iskolás korú gyerekek kétharmadának világszerte nincs otthon internete - állapította meg az ENSZ, holott a pandémia miatti iskolabezárások miatt ez létfontosságú lenne az online oktatásukhoz.

  • MTI

Összességében mintegy 1,3 milliárd három és tizenhét év közötti gyereknek nincs az otthonában internet. De a 15 és 24 év közötti korosztályba tartozók 63 százalékának otthonából szintén hiányzik a netkapcsolat - emelte ki az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) közös jelentése. 

Ez már "több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon" - figyelmeztetett Henrietta Fore, az UNICEF elnöke közleményében. Az internetkapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a fiatalok a modern gazdaságban versenyezhessenek, és elzárja őket a világtól - tette hozzá.

A jelentés megállapításai különösen aggasztóak a jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia miatt bezárnak az iskolák, és több százmillió diáknak virtuálisan kellene tanulnia.

Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül - fogalmazott.

A jelentés szerint a digitális szakadék már a világjárvány kitörése előtt egyre mélyítette az egyenlőtlenségeket, a legszegényebb háztartásokból, valamint távoli vidékekről vagy alacsony jövedelmű országokból származó gyerekek egyre inkább lemaradtak társaiktól és kevés esélyük volt a felzárkózásra. A szegény országokban minden húsz iskolás közül egynek volt otthon internete, míg a gazdag országokban élő iskolásgyerekek közül tízből kilencnek.

A Szaharától délre fekvő afrikai országokban és a Dél-Ázsiában élő gyerekek jutnak a legkisebb számban internethez: az ezekben a régiókban élők közül tízből kilencnek nincs az otthonában internet. A városi és vidéki környezetben élő gyerekek internethozzáférésében is nagy a különbség: a városiak 60 százalékának nincs internete otthon, a vidéken élők esetében azonban 75 százalék ez az arány. Az ITU elnöke, Houlin Zhao közleményében kiemelte, hogy a vidéken élők bekapcsolása továbbra is nagy kihívás.

A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy még azok a gyerekek sem biztos, hogy használni tudják a netet, akiknek az otthonában van internetkapcsolat. Sokuknak ugyanis házimunkát kell végeznie vagy dolgoznia kell, vagy a háztartásban nincsenek megfelelő digitális eszközök. Emellett a jelentés szerint a lányoknak kevésbé van lehetőségük az internet használatára, mint a fiúknak. Ezzel kapcsolatban a jelentés készítőinek nincsenek pontos adatai, arról azonban igen, hogy mekkora a különbség összességében a férfiak és nők internethozzáférése között.

2019-ben világszerte a férfiak 55 százaléka, a nőknek pedig 48 százaléka használta az internetet. A különbség a szegény országokban és szegényebb régiókban sokkal jelentősebb. Afrikában például a fiúk és férfiak 37 százaléka, a lányok és nők 20 százaléka használta tavaly a netet az ITU adatai szerint.

Sokan kértek ingyen netet, de épp a leginkább rászorulók nem tudják igénybe venni

Az elmúlt napokban már több mint tízezren kérték az ingyenes internethozzáférést, amit a távoktatásokban részt vevő diákok és tanárok vehetnek igénybe. A szabályok miatt azonban a leginkább rászoruló diákok, illetve az egyetemisták is kimaradnak a kormány kezdeményezéséből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.