"Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül"

Az iskolás korú gyerekek kétharmadának világszerte nincs otthon internete - állapította meg az ENSZ, holott a pandémia miatti iskolabezárások miatt ez létfontosságú lenne az online oktatásukhoz.

  • MTI

Összességében mintegy 1,3 milliárd három és tizenhét év közötti gyereknek nincs az otthonában internet. De a 15 és 24 év közötti korosztályba tartozók 63 százalékának otthonából szintén hiányzik a netkapcsolat - emelte ki az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) közös jelentése. 

Ez már "több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon" - figyelmeztetett Henrietta Fore, az UNICEF elnöke közleményében. Az internetkapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a fiatalok a modern gazdaságban versenyezhessenek, és elzárja őket a világtól - tette hozzá.

A jelentés megállapításai különösen aggasztóak a jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia miatt bezárnak az iskolák, és több százmillió diáknak virtuálisan kellene tanulnia.

Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül - fogalmazott.

A jelentés szerint a digitális szakadék már a világjárvány kitörése előtt egyre mélyítette az egyenlőtlenségeket, a legszegényebb háztartásokból, valamint távoli vidékekről vagy alacsony jövedelmű országokból származó gyerekek egyre inkább lemaradtak társaiktól és kevés esélyük volt a felzárkózásra. A szegény országokban minden húsz iskolás közül egynek volt otthon internete, míg a gazdag országokban élő iskolásgyerekek közül tízből kilencnek.

A Szaharától délre fekvő afrikai országokban és a Dél-Ázsiában élő gyerekek jutnak a legkisebb számban internethez: az ezekben a régiókban élők közül tízből kilencnek nincs az otthonában internet. A városi és vidéki környezetben élő gyerekek internethozzáférésében is nagy a különbség: a városiak 60 százalékának nincs internete otthon, a vidéken élők esetében azonban 75 százalék ez az arány. Az ITU elnöke, Houlin Zhao közleményében kiemelte, hogy a vidéken élők bekapcsolása továbbra is nagy kihívás.

A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy még azok a gyerekek sem biztos, hogy használni tudják a netet, akiknek az otthonában van internetkapcsolat. Sokuknak ugyanis házimunkát kell végeznie vagy dolgoznia kell, vagy a háztartásban nincsenek megfelelő digitális eszközök. Emellett a jelentés szerint a lányoknak kevésbé van lehetőségük az internet használatára, mint a fiúknak. Ezzel kapcsolatban a jelentés készítőinek nincsenek pontos adatai, arról azonban igen, hogy mekkora a különbség összességében a férfiak és nők internethozzáférése között.

2019-ben világszerte a férfiak 55 százaléka, a nőknek pedig 48 százaléka használta az internetet. A különbség a szegény országokban és szegényebb régiókban sokkal jelentősebb. Afrikában például a fiúk és férfiak 37 százaléka, a lányok és nők 20 százaléka használta tavaly a netet az ITU adatai szerint.

Sokan kértek ingyen netet, de épp a leginkább rászorulók nem tudják igénybe venni

Az elmúlt napokban már több mint tízezren kérték az ingyenes internethozzáférést, amit a távoktatásokban részt vevő diákok és tanárok vehetnek igénybe. A szabályok miatt azonban a leginkább rászoruló diákok, illetve az egyetemisták is kimaradnak a kormány kezdeményezéséből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.