A jobb a bal és a bal a jobb? Újabb furcsaság egy ötödikes tankönyvben

Az első kérdés, ami az ötödikes hon- és népismereti könyvben található lecke kapcsán eszünkbe jut: akkor most hogy is van ez? Kétbalkezesek előnyben.

  • Eduline

Minap azzal a dilemmával találtam szemben magam, hogy 5-es gyerekemnek hogyan magyarázzam meg, hogy a jobb és a bal az simán felcserélhető. Ha egy tankönyv azt mondja a jobb az a bal, akkor az úgy van...

- írta egyik olvasónk, aki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket az ötödikes Hon- és népismereti tankönyv kapcsán. A kérdéses könyvrészletet itt nézhetitek meg:

https://www.tankonyvkatalogus.hu/

A szöveget és a hozzá kapcsolódó ábrát értelmezve jogosan merült fel benne a kérdés: a képet vajon miért nem tükrözték?

Ahogy azt már többször is megírtuk, az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan szeptembertől felmenő rendszerben elkezdték bevezetni az új tankönyveket. Ősztől logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltotta az őstörténet, illetve jött egy új tantárgy: a digitális kultúra is. Ezekről itt olvashattok bővebben.

Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” már korábban is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg

Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?

Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.