A jobb a bal és a bal a jobb? Újabb furcsaság egy ötödikes tankönyvben

Az első kérdés, ami az ötödikes hon- és népismereti könyvben található lecke kapcsán eszünkbe jut: akkor most hogy is van ez? Kétbalkezesek előnyben.

  • Eduline

Minap azzal a dilemmával találtam szemben magam, hogy 5-es gyerekemnek hogyan magyarázzam meg, hogy a jobb és a bal az simán felcserélhető. Ha egy tankönyv azt mondja a jobb az a bal, akkor az úgy van...

- írta egyik olvasónk, aki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket az ötödikes Hon- és népismereti tankönyv kapcsán. A kérdéses könyvrészletet itt nézhetitek meg:

https://www.tankonyvkatalogus.hu/

A szöveget és a hozzá kapcsolódó ábrát értelmezve jogosan merült fel benne a kérdés: a képet vajon miért nem tükrözték?

Ahogy azt már többször is megírtuk, az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan szeptembertől felmenő rendszerben elkezdték bevezetni az új tankönyveket. Ősztől logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltotta az őstörténet, illetve jött egy új tantárgy: a digitális kultúra is. Ezekről itt olvashattok bővebben.

Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” már korábban is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg

Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?

Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.