Az első kérdés, ami az ötödikes hon- és népismereti könyvben található lecke kapcsán eszünkbe jut: akkor most hogy is van ez? Kétbalkezesek előnyben.
Minap azzal a dilemmával találtam szemben magam, hogy 5-es gyerekemnek hogyan magyarázzam meg, hogy a jobb és a bal az simán felcserélhető. Ha egy tankönyv azt mondja a jobb az a bal, akkor az úgy van...
- írta egyik olvasónk, aki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket az ötödikes Hon- és népismereti tankönyv kapcsán. A kérdéses könyvrészletet itt nézhetitek meg:
A szöveget és a hozzá kapcsolódó ábrát értelmezve jogosan merült fel benne a kérdés: a képet vajon miért nem tükrözték?
Ahogy azt már többször is megírtuk, az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan szeptembertől felmenő rendszerben elkezdték bevezetni az új tankönyveket. Ősztől logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltotta az őstörténet, illetve jött egy új tantárgy: a digitális kultúra is. Ezekről itt olvashattok bővebben.
Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” már korábban is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.
Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?
Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
