Megváltoztatnák a periódusos rendszert: új módszert javasolnak az elemek rendezésére

A tudósok szerint az új elképzelés azért lenne jobb a mostaninál, mert segítene megjósolni azoknak a vegyületeknek a tulajdonságait, amelyeket még meg sem alkottak.

  • Eduline

A kémia órákról jól ismert periódusos rendszer Dmitrij Mengyelejev nevéhez köthető. Az orosz kémikus táblázata tavaly ünnepelte a 150. évfordulóját, így teljesen érthető, ha azt gondoljuk, hogy ennyi idő után már nem érdemes változtatni rajta. Két oroszországi tudós azonban nemrégiben közzétette egy javaslatot, amellyel pontosabbá és jobbá tennék ezt a rendszert - szúrta ki a IFL Science beszámolóját a 24.hu.

Ahhoz, hogy érthető legyen, miben is lenne másabb az új periódusos rendszer, vegyük sorra, mit tudunk a mostaniról. Talán még sokan emlékeztek az első kémia órákra, ahol a tanárotok röviden összefoglalta a periódusos rendszer történetét. Miszerint Mengyelejev anno felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak, illetve megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát - ezeknek a többsége később be is igazolódott.

Ezt a periódusos rendszert azóta már finomították és újabb elemekkel bővítették. A táblázatban az elemek manapság a rendszámuk (protonszámuk), elektronszerkezetük és az ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Hogyan nézne ki az új periódusos rendszer?

A javaslat szerint minden elemhez egy úgynevezett Mengyelejev-számot rendelnének, amit többféleképpen is le lehet vezetni - ebben az esetben az elem atomjának sugárátmérőjéből és az elektronegativitásából jön ki. De ami még nagyobb újdonság lenne, hogy két dimenziós rendszert alkotnának, amiben benne vannak az úgynevezett bináris vegyületek is, mint amilyen például a nátrium-klorid.

A tudósok szerint ez azért lenne jobb a mostaninál, mert így meg lehetne jósolni azoknak a vegyületeknek a tulajdonságait is, amelyeket még meg sem alkottak. Ráadásul az új rendszert később olyan vegyületekkel is ki lehetne bővíteni, amelyek nem kettő, hanem három összetevőből állnak.

Megvan a múltheti tömeges tesztelés eredménye: "nagyobb részvételi arányra számítottunk"

Az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján elmondták a múlt heti tesztelések eredményeit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.