Izraelben jön a tantermi oktatás, Bulgáriában pedig engedélyezik a digitális tanrendet

Izraelben jövő vasárnaptól visszatérhetnek az iskolákba a kisiskolások. Mindeközben Bulgáriában pedig azt engedélyezték az iskoláknak, hogy digitális oktatásra álljanak át a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt.

  • Eduline/MTI

A késői órákba forduló vasárnapi vita során az egészségügyi minisztérium csakis kis csoportokban, és mindvégig egy pedagógus vezetésével, egy helyiségben engedélyezte az oktatás újraindítását Izraelben - jelentette hétfőn a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az elsősökről és a másodikosokról korábban úgy gondolták, hogy ha el is kapják a vírust, csak enyhén betegednek meg, és kevéssé lesznek fertőzők, de a szakértők szerint éppen a gyerekek iskolába járása eredményezte a járvány robbanásszerű terjedését szeptemberben, és ez a korosztály is képes fertőzni. Költségvetési korlátok miatt a legkisebbek csak hetente három napon járnak majd iskolába a hatnapos tanítási héten - az osztály két fele váltva egymást. A harmadikosok és negyedikesek is csak kis csoportokban, állandó helyen és tanítóval tanulhatnak majd.

Mindeközben a bulgáriai oktatási minisztérium bejelentette: a legfertőzöttebb térségekben - például Szófiában - az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy átállnak-e digitális tanrendre, ha a fertőzésszám vagy karanténkötelezettség miatt túl sok lesz a hiányzó. A minisztérium azt javasolta, hogy először a középiskolák álljanak át az online oktatásra, a szakértők pedig azt, hogy a kisiskolásoknál csak akkor vezessék be a digitális oktatást, ha nem maradt más választás.

A lengyelországi felsősők is áttérnek a vegyes vagy távoktatásra

Természetesen itt is az a cél, hogy lelassítsák a koronavírus-járvány terjedését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.