Maruzsa Zoltán: ötvenkilenc iskolában segít honvédség a fertőtlenítésben

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára úgy gondolja, a koronavírus-fertőzési láncok megszakítására is alkalmas lehet a pénteken kezdődő őszi szünet az iskolákban.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán azt is javasolta, hogy a gyerekek ne csoportos rendezvényeken, szabadidős programokon vegyenek részt a szünet alatt.

Az államtitkár kiemelete, hogy az őszi szünetben minden iskolában fertőtlenítő takarítást kell végezni. Ez ugyan már múlt héten kiderült, a tájékoztatásban nincs szó arról, hogy pontosan kik fogják a nagytakarítást elvégezni, kiknek a feladata - csak az tűnik biztosnak, hogy a takarítás az október 23-ától november 1-jéig tartó őszi szünetben lesz. 

Az államtitkár legfrissebb nyilatkozatából az is kiderült, hogy ötvenkilenc iskolában, ahol a fertőzés a rendkívüli szünet és a tantermen kívüli, digitális munkarend ellenére sem tűnt el, a honvédség segítségével aeroszolos fertőtlenítést is végeznek.

Az iskolai fertőtlenítésekhez mindnekinek volt hozzáfűznivalója, Kásler Miklós néhány jótanáccsal is ellátta az intézmények dolgozóit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fertőtlenítő takarítás hatását növeli, ha az épületek minél nagyobb részét vagy akár egészét lezárva tudják tartani. „Amennyiben az intézmény gyermekfelügyeletet biztosít, akkor is érdemes ezt az intézmény jól szeparálható részén biztosítani” – írta.

Maruzsa Zoltán azt mondta, a legfrissebb adatok szerint 3000 óvoda közül csak 64-ben van rendkívüli szünet, ez, illetve a tantermen kívüli digitális munkarend az iskolák mindössze hat százalékát érinti.

Nagytakarítás várható az iskolákban az őszi szünet alatt, a honvédség is segít

Az őszi szünet alatt az iskolákban ismét sor kerül a nagytakarításra, Kásler Miklós azt kéri az intézményektől, hogy tekintsenek úgy a szünetre, mintha rendkívüli szünet lenne.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.