Nem érzik magukat biztonságban a tanárok a PSZ felmérése szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.

  • Eduline

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérést készített az őszi koronavírus-járvány tanárokra, oktatókra gyakorolt hatásairól. A felmérésből kiderült, hogy az oktatási intézményekben dolgozók háromnegyede nem érzi magát biztonságban a munkahelyén. Azokban az intézményekben pedig, ahol már volt vírusfertőzött tanár vagy oktató, a félelemben dolgozók aránya megközelíti a 80 százalékot.

A megkérdezettek kétharmada érzi úgy, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, felszerelések hiányosak az óvodákban, iskolákban és a szakképzési intézményekben. A PSZ-hez beérkezett véleményekből az is kiderül, hogy fertőtlenítőszerekből van elég, de az oktatásban dolgozók nem kapnak maszkot, plexi védőpajzsot (miközben a versenyszférában adnak ilyet a munkáltatók). A válaszadó tanárok és oktatók több mint 60 százaléka szerint az intézményük által elfogadott eljárásrend nem egyértelmű és nem betartható utasításokat tartalmaz a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatban. Különösen a szociális (1,5 m-es) távolság betartását, a maszkok viselését és az étkeztetésekkel kapcsolatos utasításokat tartják problémásnak.

A felmérést kitöltők 45 százaléka semmilyen módon nem találkozott az intézményén belül fertőzéssel. Ugyanakkor azok a válaszadók, akik fertőzésben érintett intézményben dolgoznak, 83 százalékban nem tartják kielégítőnek azon intézkedéseket, amelyeket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Oktatási Hivatal (OH) hozott. Ez sokkal magasabb arány, mint amennyien nem érzik magukat biztonságban. A PSZ szerint érdemi döntéseket kell hoznia az NNK-nak és az oktatási kormányzatnak, hogy az oktatásban dolgozók bizalmát visszanyerjék a járvány kezelésével kapcsolatban.

A felmérésből az is kiderült, hogy ötből négy tanár vagy oktató szerint rendszeresen tesztelni kellene az oktatási intézmények dolgozóit. A PSZ-hez beérkezett jelzések alapján ezt különösen ott várnák el, ahol a vírus már megjelent, de a megkérdezetettek a járvány terjedésének megfékezésében is fontosnak tartják a folyamatos tesztelést.

Mindemellet a kérdések a oktatás formájára is kitértek. A válaszadók 44 százaléka a hibrid oktatást, 30 százaléka pedig a tantermeni kívüli oktatást részesítené előnyben a jelenlegi oktatási formával szemben. A Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett jelzések alapján sok intézményvezető már elkezdte munkatársai felkészítését egy lehetséges őszi, tantermen kívüli oktatás bevezetésére - egységes felületek kialakításával, módszertani ismeretek bővítésével, illetve digitális tananyagok tárházának kialakításával.

Későn derül ki, hogy a gyereknek már napok óta karanténban kellene lennie

Ha egy iskolában, osztályban fertőzött van, akkor az iskolának meg kell tennie a szükséges lépéseket, de vajon mikor és hogyan derül ki, hogy kinek kell karanténba vonulnia?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.