A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felmérést készített az őszi koronavírus-járvány tanárokra, oktatókra gyakorolt hatásairól. A felmérésből kiderült, hogy az oktatási intézményekben dolgozók háromnegyede nem érzi magát biztonságban a munkahelyén. Azokban az intézményekben pedig, ahol már volt vírusfertőzött tanár vagy oktató, a félelemben dolgozók aránya megközelíti a 80 százalékot.
A megkérdezettek kétharmada érzi úgy, hogy a védekezéshez szükséges eszközök, felszerelések hiányosak az óvodákban, iskolákban és a szakképzési intézményekben. A PSZ-hez beérkezett véleményekből az is kiderül, hogy fertőtlenítőszerekből van elég, de az oktatásban dolgozók nem kapnak maszkot, plexi védőpajzsot (miközben a versenyszférában adnak ilyet a munkáltatók). A válaszadó tanárok és oktatók több mint 60 százaléka szerint az intézményük által elfogadott eljárásrend nem egyértelmű és nem betartható utasításokat tartalmaz a járvánnyal szembeni védekezéssel kapcsolatban. Különösen a szociális (1,5 m-es) távolság betartását, a maszkok viselését és az étkeztetésekkel kapcsolatos utasításokat tartják problémásnak.
A felmérést kitöltők 45 százaléka semmilyen módon nem találkozott az intézményén belül fertőzéssel. Ugyanakkor azok a válaszadók, akik fertőzésben érintett intézményben dolgoznak, 83 százalékban nem tartják kielégítőnek azon intézkedéseket, amelyeket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Oktatási Hivatal (OH) hozott. Ez sokkal magasabb arány, mint amennyien nem érzik magukat biztonságban. A PSZ szerint érdemi döntéseket kell hoznia az NNK-nak és az oktatási kormányzatnak, hogy az oktatásban dolgozók bizalmát visszanyerjék a járvány kezelésével kapcsolatban.
A felmérésből az is kiderült, hogy ötből négy tanár vagy oktató szerint rendszeresen tesztelni kellene az oktatási intézmények dolgozóit. A PSZ-hez beérkezett jelzések alapján ezt különösen ott várnák el, ahol a vírus már megjelent, de a megkérdezetettek a járvány terjedésének megfékezésében is fontosnak tartják a folyamatos tesztelést.
Mindemellet a kérdések a oktatás formájára is kitértek. A válaszadók 44 százaléka a hibrid oktatást, 30 százaléka pedig a tantermeni kívüli oktatást részesítené előnyben a jelenlegi oktatási formával szemben. A Pedagógusok Szakszervezetéhez beérkezett jelzések alapján sok intézményvezető már elkezdte munkatársai felkészítését egy lehetséges őszi, tantermen kívüli oktatás bevezetésére - egységes felületek kialakításával, módszertani ismeretek bővítésével, illetve digitális tananyagok tárházának kialakításával.
Későn derül ki, hogy a gyereknek már napok óta karanténban kellene lennie
Ha egy iskolában, osztályban fertőzött van, akkor az iskolának meg kell tennie a szükséges lépéseket, de vajon mikor és hogyan derül ki, hogy kinek kell karanténba vonulnia?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
