Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mik a legfontosabb határidők, meddig lehet majd jelentkezni és mikor lesznek az írásbelik? Összeszedtük, mire számíthattok a következő hónapokban.
A központi írásbeli vizsgákat az egész országban ugyanabban az időpontban – 2021. január 23-án 10 órától – szervezik meg. Ugyanez az időpont vonatkozik a négy- vagy ötosztályos középiskolákba, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezőkre is.
A pótló írásbelit 2021. január 28-án, 14 órától tartják majd, de ezen a vizsgán csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Meddig lehet jelentkezni a központi felvételi vizsgára?
A diákok 2020. december 4-ig jelentkezhetnek az írásbeli felvételi vizsgára az oktatas.hu oldalról letölthető „tanulói jelentkezési lap” benyújtásával – fontos, hogy ennek az űrlapnak a kitöltésével még csak azt jelzik a tanulók, hogy részt szeretnének venni az írásbeli vizsgán, a konkrét középiskolai jelentkezés egy másik űrlap kitöltésével történik majd.
Az írásbeli vizsga jelentkezési lapját abba a középiskolába kell benyújtani, ahol a diák meg szeretné írni a központi írásbeli vizsgát. Akármelyik vizsgaszervező középiskolát lehet választani – akár olyat is, ahová a későbbiekben nem jelentkezik majd a diák.
Középiskolai felvételi 2021: ezt kell tudni az Arany János Tehetséggondozó Programról
2020-ban is meghirdették az idei Arany János Tehetséggondozó Programot. Mutatjuk a jelentkezési feltételeket, legfontosabb információkat és a szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.