Siralmas a magyar tanárok fizetése, jóval az átlag alatt vagyunk

Sajnos mi már annyira nem is lepődünk meg rajta, de most egy friss OECD jelentés is igazolta: nagyon alacsony a magyar tanárok fizetése az átlag diplomásokéhoz képest. Mutatjuk a részeleteket.

  • Eduline

Iskolatípustól függően 30-40 százalékkal keres kevesebbet egy magyarországi pedagógus, mint a többi diplomás – derül ki az OECD „Education at a Glance 2020” című jelentéséből, amit a Portfólió részletezett.

Ezek alapján az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot. Ezzel az aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a friss adatok szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

A rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a sima diplomások. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre.

Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80% a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165%.

Ezen felül Magyarországon az is nagy gond, hogy a legmagasabb a tanári fizetés eléréshez rengeteget kell a pályán dolgozni. Konkrétan 42 év, mire valaki eléri a legmagasabb szintet. Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez az idő 8-10 év.

Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban

Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.