Siralmas a magyar tanárok fizetése, jóval az átlag alatt vagyunk

Sajnos mi már annyira nem is lepődünk meg rajta, de most egy friss OECD jelentés is igazolta: nagyon alacsony a magyar tanárok fizetése az átlag diplomásokéhoz képest. Mutatjuk a részeleteket.

  • Eduline

Iskolatípustól függően 30-40 százalékkal keres kevesebbet egy magyarországi pedagógus, mint a többi diplomás – derül ki az OECD „Education at a Glance 2020” című jelentéséből, amit a Portfólió részletezett.

Ezek alapján az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot. Ezzel az aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a friss adatok szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

A rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a sima diplomások. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre.

Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80% a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165%.

Ezen felül Magyarországon az is nagy gond, hogy a legmagasabb a tanári fizetés eléréshez rengeteget kell a pályán dolgozni. Konkrétan 42 év, mire valaki eléri a legmagasabb szintet. Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez az idő 8-10 év.

Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban

Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.