Újabb iskolák rendelnek el távoktatást a koronavírus miatt. ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában online oktatás lesz, Szolnokon és Kapuváron is többen karanténba kerültek.
Tantermen kívüli digitális munkarendben tanulnak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola egyik osztályának diákjai hétfőtől; a hvg.hu úgy tudja, hogy az egyik tanuló koronavírustesztje pozitív lett. Az új előírás szerint az 5. évfolyamtól fölfelé az iskola épületének minden helyiségében, egész nap kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. A maszkot csak az étkezések és a testnevelésórák idején lehet levenni.
A Szolnoki Szakképzési Centrum Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégiumbában is online oktatásra álltak át, miután egy oktatónál kimutatták a fertőzést. Szilvás Ágnes igazgató azt írta, hogy szeptember 14-én folytatódik személyes jelenléttel a tanítás.
Az Újbudai József Attila Gimnáziumban is találtak megbetegedett diákot, ő azonban nem vett részt a tanévnyitón, és az azóta eltelt egy hétben sem járt iskolába, így nem tudta továbbadni a betegséget - tudta meg a hvg.hu.
Viszont karanténba került egy berettyóújfalui szakiskola összes dolgozója. A polgármester jelentette be, hogy a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum József Attila Szakképző Iskolájának minden dolgozóját – oktatókat és egyéb technikai dolgozókat is – hatósági karantén alá vonta. Az intézményben hétfőtől digitális oktatásra tértek át.
Sajnos van, ahol nem csak a tanári kar vonult el két hétre, ugyanis 90 diák és 13 tanár került karanténba Kapuváron a Páli Szent Vince Iskolaközpontban, miután három diákról kiderült, hogy koronavírusos.
Rendezvények, osztálykirándulások és tesióra a járványügyi protokoll szerint
Számos járványügyi szabály van, amit már álmunkból felébredve is tudunk, de az iskolakezdéssel sok olyan szabály és ajánlás jött létre, aminek utána kell nézni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
