A legtöbb állami iskolában nincs hőmérő és elegendő fertőtlenítő, illetve maszkot sem viselnek a diákok, míg az egyházi intézményekben egyenmaszkra is futja.
A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba csak azok a diákok léphetnek be, akik átestek egy infrás lázméséren - mondta a Népszavának az intézmény igazgatója, majd hozzátette: a járvány elleni védekezés részeként automata fertőtlenítő-berendezéseket is felszereltek az iskolában, amelyeket viszont már szülői adományokból vásároltak.
A Kecskeméti Református Általános Iskolában viszont - az MTI fotóját nézve, amin a tanévnyitót örökítették meg - még egyenmaszkra is futotta. A lap megpróbálta kideríteni, hogy az intézmény saját költségvetéséből fedezi-e az óvintézkedésekkel járó többletkiadásokat, vagy léteznek erre a célra - akár egyházi, akár állami - források, az iskola igazgatója azonban azt mondta, nem nyilatkozik.
Papp Kornél, a református egyház zsinati oktatási irodájának vezetője viszont válaszolt a kérdéseikre. Mint mondta, jelenleg nincsenek kimutatások, becslések arról, hogy a református iskolákban összességében mennyi pénzt emészt fel a védekezés, de az tudható, a fertőtlenítőszereket az állam biztosította az egyházi és a magánfenntartók számára is. Egy konkrét, ezer fős református intéményt hozott példának, ahol 100 ezer forintot költöttek érintés nélküli lázmérőkre és 140 ezer forintot kétezer maszkra. Papp Kornél tájékoztatása szerint az intézmények saját költségvetésükből gazdálkodják ki a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő kadásokat.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja szerint egyházi intézmények eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján a tankerületek mostanában elkezdtek fertőtlenítőszereket osztani az állami iskoláknak, viszont mást nem kapnak. Ezért a járványügyi kiadásokra a szülők adják össze a pénzt, vagy a tanárok finanszírozzák a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzből, esetleg a pedagógusok adományaiból - hozta fel a saját példáját Nagy Erzsébet.
Egyes állami iskolákba viszont a tanévkezdésre ígért fertőtlenítőszerek sem érkeztek meg, így a szülői munkaközösség vásárolt be az intézménynek.
Digitális oktatásra állnak át a mohácsi gimnáziumban
A rendkívüli szünet után digitális oktatás jön - jelentették be a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
