A világ összes tanulójának csupán egyharmada ülhetett vissza az iskolapadba

A diákok alig fele tér vissza az iskolapadba a világon a jelenlegi iskolakezdéskor - számolt be erről kedden az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

  • Eduline/MTI

Sok országban nagy a bizonytalanság az iskolák újranyitásával kapcsolatban a koronavírus-járvány miatt, van, ahol iskolákat zárnak be.

A világ 1,5 milliárd diákja közül mintegy 900 milliónak kezdődne meg az iskolai oktatás augusztus és október között. Az UNESCO szerint azonban ezzel szemben mindössze 433 millió diák fog tudni visszatérni az osztálytermekbe. Rajtuk kívül 128 millió olyan tanuló van, akinek az iskolaév már megkezdődött, így összesen 561 millió gyerek tud iskolába járni jelenleg, ami kicsivel több egyharmad, ha az összes diákot vesszük.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója úgy fogalmazott: globális oktatásügyi vészhelyzetről van szó. Nem is csoda, hiszen felmérések és kutatások bizonyítják, hogy komoly gondot jelenthet hosszútávon is az, ha a diákok nem térhetnek vissza az iskolákba.

Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban

Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.