Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban

Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.

  • Eduline/MTI

A maszk használata kötelező lesz a tanároknak és a 6 évesnél idősebb gyerekeknek az osztálytermekben és az iskoláig való közlekedés során, ezért a belügyminisztérium úgy határozott, hogy ingyen szövetmaszkot oszt szét a diákoknak és a tanároknak. Ugyanakkor a tornatermekben és a szünetekben nem lesz kötelező viselni, bár az egyes osztályok felváltva tartanak szünetet, hogy ezzel is csökkentsék a gyerekek közötti érintkezést.

Az oktatási és vallásügyi miniszter kijelentette: ha koronavírus-fertőzöttet találnak az osztályban, annak tanulóit karanténba helyezik, akik ez alatt az időszak alatt távoktatásban részesülnek.

Görögországban kedden az óvodák már kinyitottak. Itt a gyerekeknek nem, a személyzetnek azonban kötelező maszkot viselnie.

Korábban itt írtunk róla, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban. A magyarországi tanévkezdésről pedig itt olvashatjátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Elhalasztott iskolakezdés, szigorú szabályok és maszkviselés - így indult az iskola

Magyarországon sem minden iskolában indult hagyományosan a tanév, olyan suli is van, ahol a fertőzések miatt csak egy hét múlva indulhat el a tanítás. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.