Magyarországon sem minden iskolában indult hagyományosan a tanév, olyan suli is van, ahol a fertőzések miatt csak egy hét múlva indulhat el a tanítás. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban.
Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kedden megkezdődött a tanítás, az iskolások egy része a tantermekben, mások otthon tanulnak, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban azonban a járványügyi helyzet miatt egyelőre nem kezdődött meg a tanév.
Oroszországban csak rendkívüli járványügyi óvintézkedések mellett kezdődhetett meg a tanév. Így kedden 17 millió diák - köztük mintegy kétmillió iskolakezdő -, valamint 1,2 millió tanár számára kezdődött el a tanév. A tanintézmények többségében az öt hónapos Covid-19-kényszerszünet után csak az elsősök és a leendő végzősök számára tartottak évnyitó ünnepséget, a szabad ég alatt.
Az iskolaépületek bejáratánál kontaktmentes hőmérővel mérik a belépők testhőmérsékletét, valamint vizsgálják, hogy nincs-e légúti betegségük. Gyanú esetén a tanulókat nem engedik be az osztályterembe. Ezen felül korlátozták az osztályok közötti érintkezést, a tanórák többségét egy-egy tanulócsoport számára egy helyiségben tartják meg. Az óraközi szünetek ütemezésével az iskolák igyekeznek elkerülni a nagyobb csoportosulásokatés folyamatosa fertőtlenítés és a szellőztetés.
Az általános és a középiskolásoknak nem kell egyéni védőeszközt viselniük, de ezt a tanárok esetében előírhatja a regionális vezetés, ezzel szemben a az egyetemeken kötelező a maszk és a távolságtartás. A szülők is csak maszkban léphetnek az iskolák területére, a szülői értekezleteket online rendezik meg. A korlátozó intézkedések a tervek szerint január 1-ig maradnak érvényben.
Mi van itthon?
Idén nem meglepő, ha nem indul minden iskolában 8-kor a tanítás. Debrecenen több suli kísérleti jelleggel egy évig 8:30-kor indítja a tanítási napot, Győrújfaluban pedig csak egy hét múlva indulhat el az oktatás, ugyanis a komplett tanári kar karanténba került.Az idei tanévről változásokról és szabályokról itt olvashattok el mindent.
Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév
Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
