Magyarországon sem minden iskolában indult hagyományosan a tanév, olyan suli is van, ahol a fertőzések miatt csak egy hét múlva indulhat el a tanítás. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban.
Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kedden megkezdődött a tanítás, az iskolások egy része a tantermekben, mások otthon tanulnak, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban azonban a járványügyi helyzet miatt egyelőre nem kezdődött meg a tanév.
Oroszországban csak rendkívüli járványügyi óvintézkedések mellett kezdődhetett meg a tanév. Így kedden 17 millió diák - köztük mintegy kétmillió iskolakezdő -, valamint 1,2 millió tanár számára kezdődött el a tanév. A tanintézmények többségében az öt hónapos Covid-19-kényszerszünet után csak az elsősök és a leendő végzősök számára tartottak évnyitó ünnepséget, a szabad ég alatt.
Az iskolaépületek bejáratánál kontaktmentes hőmérővel mérik a belépők testhőmérsékletét, valamint vizsgálják, hogy nincs-e légúti betegségük. Gyanú esetén a tanulókat nem engedik be az osztályterembe. Ezen felül korlátozták az osztályok közötti érintkezést, a tanórák többségét egy-egy tanulócsoport számára egy helyiségben tartják meg. Az óraközi szünetek ütemezésével az iskolák igyekeznek elkerülni a nagyobb csoportosulásokatés folyamatosa fertőtlenítés és a szellőztetés.
Az általános és a középiskolásoknak nem kell egyéni védőeszközt viselniük, de ezt a tanárok esetében előírhatja a regionális vezetés, ezzel szemben a az egyetemeken kötelező a maszk és a távolságtartás. A szülők is csak maszkban léphetnek az iskolák területére, a szülői értekezleteket online rendezik meg. A korlátozó intézkedések a tervek szerint január 1-ig maradnak érvényben.
Mi van itthon?
Idén nem meglepő, ha nem indul minden iskolában 8-kor a tanítás. Debrecenen több suli kísérleti jelleggel egy évig 8:30-kor indítja a tanítási napot, Győrújfaluban pedig csak egy hét múlva indulhat el az oktatás, ugyanis a komplett tanári kar karanténba került.Az idei tanévről változásokról és szabályokról itt olvashattok el mindent.
Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév
Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
