Magyarországon sem minden iskolában indult hagyományosan a tanév, olyan suli is van, ahol a fertőzések miatt csak egy hét múlva indulhat el a tanítás. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban.
Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kedden megkezdődött a tanítás, az iskolások egy része a tantermekben, mások otthon tanulnak, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban azonban a járványügyi helyzet miatt egyelőre nem kezdődött meg a tanév.
Oroszországban csak rendkívüli járványügyi óvintézkedések mellett kezdődhetett meg a tanév. Így kedden 17 millió diák - köztük mintegy kétmillió iskolakezdő -, valamint 1,2 millió tanár számára kezdődött el a tanév. A tanintézmények többségében az öt hónapos Covid-19-kényszerszünet után csak az elsősök és a leendő végzősök számára tartottak évnyitó ünnepséget, a szabad ég alatt.
Az iskolaépületek bejáratánál kontaktmentes hőmérővel mérik a belépők testhőmérsékletét, valamint vizsgálják, hogy nincs-e légúti betegségük. Gyanú esetén a tanulókat nem engedik be az osztályterembe. Ezen felül korlátozták az osztályok közötti érintkezést, a tanórák többségét egy-egy tanulócsoport számára egy helyiségben tartják meg. Az óraközi szünetek ütemezésével az iskolák igyekeznek elkerülni a nagyobb csoportosulásokatés folyamatosa fertőtlenítés és a szellőztetés.
Az általános és a középiskolásoknak nem kell egyéni védőeszközt viselniük, de ezt a tanárok esetében előírhatja a regionális vezetés, ezzel szemben a az egyetemeken kötelező a maszk és a távolságtartás. A szülők is csak maszkban léphetnek az iskolák területére, a szülői értekezleteket online rendezik meg. A korlátozó intézkedések a tervek szerint január 1-ig maradnak érvényben.
Mi van itthon?
Idén nem meglepő, ha nem indul minden iskolában 8-kor a tanítás. Debrecenen több suli kísérleti jelleggel egy évig 8:30-kor indítja a tanítási napot, Győrújfaluban pedig csak egy hét múlva indulhat el az oktatás, ugyanis a komplett tanári kar karanténba került.Az idei tanévről változásokról és szabályokról itt olvashattok el mindent.
Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév
Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
