Elhalasztott iskolakezdés, szigorú szabályok és maszkviselés - így indult az iskola

Magyarországon sem minden iskolában indult hagyományosan a tanév, olyan suli is van, ahol a fertőzések miatt csak egy hét múlva indulhat el a tanítás. De mi a helyzet külföldön? Megnéztük, hogyan indul (vagy éppen nem indul) a tanév más országokban.

  • Eduline/MTI

Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában kedden megkezdődött a tanítás, az iskolások egy része a tantermekben, mások otthon tanulnak, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban azonban a járványügyi helyzet miatt egyelőre nem kezdődött meg a tanév.

Oroszországban csak rendkívüli járványügyi óvintézkedések mellett kezdődhetett meg a tanév. Így kedden 17 millió diák - köztük mintegy kétmillió iskolakezdő -, valamint 1,2 millió tanár számára kezdődött el a tanév. A tanintézmények többségében az öt hónapos Covid-19-kényszerszünet után csak az elsősök és a leendő végzősök számára tartottak évnyitó ünnepséget, a szabad ég alatt.

Az iskolaépületek bejáratánál kontaktmentes hőmérővel mérik a belépők testhőmérsékletét, valamint vizsgálják, hogy nincs-e légúti betegségük. Gyanú esetén a tanulókat nem engedik be az osztályterembe. Ezen felül korlátozták az osztályok közötti érintkezést, a tanórák többségét egy-egy tanulócsoport számára egy helyiségben tartják meg. Az óraközi szünetek ütemezésével az iskolák igyekeznek elkerülni a nagyobb csoportosulásokatés folyamatosa  fertőtlenítés és a szellőztetés.

Az általános és a középiskolásoknak nem kell egyéni védőeszközt viselniük, de ezt a tanárok esetében előírhatja a regionális vezetés, ezzel szemben a az egyetemeken kötelező a maszk és a távolságtartás. A szülők is csak maszkban léphetnek az iskolák területére, a szülői értekezleteket online rendezik meg. A korlátozó intézkedések a tervek szerint január 1-ig maradnak érvényben.

Mi van itthon?

Idén nem meglepő, ha nem indul minden iskolában 8-kor a tanítás. Debrecenen több suli kísérleti jelleggel egy évig 8:30-kor indítja a tanítási napot, Győrújfaluban pedig csak egy hét múlva indulhat el az oktatás, ugyanis a komplett tanári kar karanténba került.Az idei tanévről változásokról és szabályokról itt olvashattok el mindent.

Új alaptanterv, iskolaőrök és járványügyi protokoll - így indul az idei tanév

Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.