Tesztelés nélkül is érkezhetnek majd diákok a piros besorolású Ukrajnából

Aggódnak a szülők, hogy sok lesz az ingázó, akik Ukrajnából jönnek majd át Magyarországra.

  • Eduline

Ukrajna jelenleg piros besorolású ország: aki onnan akar Magyarország területére belépni csak negatív PCR-teszt után teheti meg, aki azonban ingázó, vagy Záhonyba jár iskolába, és a határ mellett lakik, egy rendelet alapján mentesül a kötelező tesztelés alól – írja az ATV. Attól tartanak a szülők, hogy ezzel az ürüggyel majd bárki átjöhet a határon teszt nélkül, és szabadon fertőzhet.

Szigorú intézkedések mellett indul a tanév Ausztriában is, ahol több ezer magyar diák kezdi meg a tanévet. Sokan a határ mellől ingáznak. Zöld jelzésű országban tanulnak, így nem kell tesztelniük. Ukrajna viszont piros besorolású és onnan is sok diák tanul Magyarországon, nekik viszont mégsem kell tesztelniük akkor, ha 30 kilométeres körzetből ingáznak Magyarországra.

Az osztrák iskolákban egy hét múlva becsengetnek, a magyar gyerekek közül pedig sokan járnak iskolába a határ túloldalára. Mivel mindkét ország zöld besorolású így az ingázás mindenkinek egyszerű lesz, nem kell tesztelni.Egy édesanya szerint az osztrákok nem bonyolítják túl az iskolakezdést. Martoni Nardai Éva mindkét gyermeke Ausztriában tanul szerinte nagyjából ugyanaz lesz a helyzet az iskolákban, mint az előző tanítási évben volt a pandémiás helyzet alatt.

Tíz-tizenkét fős osztályokat alakítottak ki, amiket lefeleztek: az osztály egyik fele hétfő-szerda-péntek a másik fele pedig kedd-csütörtök mehetett iskolába. Az osztályteremben nem kellett maszkot viselni, a folyosókon viszont szigorúan maszkban, egy kialakított kordonrendszerben közlekedhettek a diákok – mesélte az ATV-nek Martoni Nardai Éva.

Biztonságosak a színes ceruzák és a temperák jelenti az ITM

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos fogyasztóvédelmi vizsgálaton ellenőrzött 21 különböző színes ceruza, tempera, krepp papír, színes rajzlap és fűzőlap mindegyike megfelelt az előírásoknak - közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.