Szerbiában és Izraelben is döntöttek az iskolakezdésről

Az már biztos, hogy szeptember elsején elkezdődik a tanév Szerbiában és Izraelben, de a tervek szerint nem minden nap és nem mindenki járhat majd be személyesen az órákra.

  • Eduline/MTI

Szerbiában szeptember elsején biztosan elkezdődik a tanév, a tervek szerint azonban - a koronavírus-járvány megfékezés érdekében - egyelőre csak az általános iskolák alsóbb osztályainak diákjai járnak majd órákra. A felsőbb osztályosok, illetve a középiskolások felváltva járnak majd iskolába, és tanulnak otthon a virtuális oktatás lehetőségeit kihasználva - közölték az illetékesek.

Ugyancsak szeptember elsején az izraeli iskolákba is visszatérhetnek a tanulók, de nem akárhogyan. Az oktatási minisztérium a pénzügyminisztériummal közösen dolgozta ki a tanítás módját, mely a folyamatosságon és a rugalmasságon alapul. Az óvodások hetente hatszor, teljes időben, korlátozások nélkül fognak óvodába járni - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. 

Az első és a második osztályosok csak öt napot lesznek az intézményekben, a harmadikosok és a negyedikesek pedig ezen a szintén öt napon maximum 18 fős csoportokban fognak tanulni. Az ötödikesek és a hatodikosok egy héten kétszer mehetnek be személyesen az iskolába, és szintén legfeljebb 18 fős csoportokban tanítják majd őket. A hét hátralévő napjain pedig távoktatást tartanak számukra. A nagyobbakaknak várhatóan csak hetente egyszer lesz tantermi órájuk, egyébként otthonról, online kell bekapcsolódniuk az oktatásba. 

Az iskolákban a negyedik osztálytól fölfelé állandóan maszkot kell viselniük a diákoknak, és minden nap szülői igazolást kell vinniük egészségükről. A tanulók állandó csoportokban és mindig azonos oktatókkal tartózkodnak az épületekben. A kisebb csoportoknak köszönhetően a The Jerusalem Post című angol nyelvű újság honlapja szerint 13 ezer új tanárra van szükség, ami 4,2 milliárd sékeles (mintegy 400 milliárd forintos) többletkiadást igényel.

Több németországi tartományban már újranyitottak az iskolák, de öt nappal később be is kellett zárni őket, mert Graal-Müritzben egy diák, egy ludwigslusti gimnáziumban pedig egy tanárnő koronavírus-tesztje lett pozitív. Erről itt írtunk:

Öt nappal a tanévkezdés után ismét iskolákat zártak be Németországban

Graal-Müritzben egy diák, egy ludwigslusti gimnáziumban pedig egy tanárnő koronavírus-tesztje lett pozitív. Több németországi tartományban még csak jövő héten nyitnák újra az iskolákat, de a pénteki iskolabezárások után a szakértők körében érezhető az aggodalom.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.