Iskolák a járvány alatt: szeptemberben minden visszatérhet a megszokott kerékvágásba?

Mégsem jelent akkora kockázatot az iskolák működése a járvány alatt? Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak.

  • Eduline

Az iskolabezárások április elején a Föld 195 országában csaknem 1,6 milliárd gyereket érintett – az UNESCO szerint ez az összes tanuló több mint 91 százaléka. Június 13-ra a helyzet annyit javult, hogy 129 országban 1,1 milliárd gyerek érintett a bezárásokban – igaz, közben sok helyen a vakáció is kitört - írja a Qubit.

Hozzáteszik, az iskolabezárások világszerte növelik az egyenlőtlenséget és a gazdasági nehézségeket, nem csoda, hogy a járvány enyhülésével egyre több ország latolgatja, hogy így vagy úgy megnyitja az iskolákat.

Mik voltak a tapasztalatok?

Dánia volt az első ország, ahol feloldották az iskolazárat. Persze szigorú szabályokkal: az órákat a távolság megtartásával, sok szellőztetés mellett (vagy ha lehet, a szabadban) kell megtartani. Norvégiában április 20-án nyitottak az iskolák, itt a jelenlegi álláspont szerint akkor sem fogják újra bezárni őket, ha az esetszámok újra növekedésnek indulnak, mert az iskolák megnyitása nem hatott negatívan a járványhelyzetre – idézi Guri Melby oktatási minisztert az oldal.

Ausztriára ugyancsak igaz, hogy az iskolák május 18-i részleges újranyitása utáni hetekben nem nőttek az esetszámok. Hollandiában is a május 11-i héten fogadták először újra az intézmények a 4-12 éves gyerekeket, június 2-ától a középiskolák is megnyíltak, június 8-ától kezdve pedig az általános iskolák is teljes körűen működnek. Németországban tartományfüggő, hogy kinyitottak-e az oktatási intézmények. Svédország volt az egyetlen nyugati ország, ahol végig nyitva maradtak az általános iskolák - így sem alakultak ki számottevő fertőzési gócok a gyerekek körül.

Akkor mi lesz szeptembertől?

A biztonságos újranyitás három legfőbb kérdése az Oxfordi Egyetem gyermekorvos szakértői szerint, hogy

  • mennyire hajlamosak koronavírussal megfertőződni a gyerekek és a fiatalok;
  • milyen súlyosak a tüneteik, ha ez megtörténik;
  • és mennyire hajlamosak továbbadni a vírust másoknak. 

A Qubit szerint azonban az eddigi bizonyítékok mindenesetre arra utalnak, hogy a gyerekek iskolába járása nem jelent fokozott kockázatot, a vírus esetleges terjedése pedig óvintézkedésekkel hatékonyan csökkenthető: a felnőttektől való fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellett a gyors tesztelésre, a fertőzésgyanús emberek azonnali elkülönítésére is szükség lenne.

„Ha tovább folytatjuk ezt a frontális oktatást, akkor fejre fogunk állni"

Nincs teljes egyetértés abban, hogy a digitális, online oktatás sikeresnek mondható. Hogyan vélekedik egy oktatáskutató a távoktatás sikerességéről?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.