Mégsem jelent akkora kockázatot az iskolák működése a járvány alatt? Az Edinburgh-i Egyetem szakértői szerint nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy biztonságos-e újranyitni az iskolákat, hanem hogy elég biztonságosak-e az iskolák, hogy újranyithassanak.
Az iskolabezárások április elején a Föld 195 országában csaknem 1,6 milliárd gyereket érintett – az UNESCO szerint ez az összes tanuló több mint 91 százaléka. Június 13-ra a helyzet annyit javult, hogy 129 országban 1,1 milliárd gyerek érintett a bezárásokban – igaz, közben sok helyen a vakáció is kitört - írja a Qubit.
Hozzáteszik, az iskolabezárások világszerte növelik az egyenlőtlenséget és a gazdasági nehézségeket, nem csoda, hogy a járvány enyhülésével egyre több ország latolgatja, hogy így vagy úgy megnyitja az iskolákat.
Mik voltak a tapasztalatok?
Dánia volt az első ország, ahol feloldották az iskolazárat. Persze szigorú szabályokkal: az órákat a távolság megtartásával, sok szellőztetés mellett (vagy ha lehet, a szabadban) kell megtartani. Norvégiában április 20-án nyitottak az iskolák, itt a jelenlegi álláspont szerint akkor sem fogják újra bezárni őket, ha az esetszámok újra növekedésnek indulnak, mert az iskolák megnyitása nem hatott negatívan a járványhelyzetre – idézi Guri Melby oktatási minisztert az oldal.
Ausztriára ugyancsak igaz, hogy az iskolák május 18-i részleges újranyitása utáni hetekben nem nőttek az esetszámok. Hollandiában is a május 11-i héten fogadták először újra az intézmények a 4-12 éves gyerekeket, június 2-ától a középiskolák is megnyíltak, június 8-ától kezdve pedig az általános iskolák is teljes körűen működnek. Németországban tartományfüggő, hogy kinyitottak-e az oktatási intézmények. Svédország volt az egyetlen nyugati ország, ahol végig nyitva maradtak az általános iskolák - így sem alakultak ki számottevő fertőzési gócok a gyerekek körül.
Akkor mi lesz szeptembertől?
A biztonságos újranyitás három legfőbb kérdése az Oxfordi Egyetem gyermekorvos szakértői szerint, hogy
A Qubit szerint azonban az eddigi bizonyítékok mindenesetre arra utalnak, hogy a gyerekek iskolába járása nem jelent fokozott kockázatot, a vírus esetleges terjedése pedig óvintézkedésekkel hatékonyan csökkenthető: a felnőttektől való fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellett a gyors tesztelésre, a fertőzésgyanús emberek azonnali elkülönítésére is szükség lenne.
„Ha tovább folytatjuk ezt a frontális oktatást, akkor fejre fogunk állni"
Nincs teljes egyetértés abban, hogy a digitális, online oktatás sikeresnek mondható. Hogyan vélekedik egy oktatáskutató a távoktatás sikerességéről?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
