Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az iskolabezárások április elején a Föld 195 országában csaknem 1,6 milliárd gyereket érintett – az UNESCO szerint ez az összes tanuló több mint 91 százaléka. Június 13-ra a helyzet annyit javult, hogy 129 országban 1,1 milliárd gyerek érintett a bezárásokban – igaz, közben sok helyen a vakáció is kitört - írja a Qubit.
Hozzáteszik, az iskolabezárások világszerte növelik az egyenlőtlenséget és a gazdasági nehézségeket, nem csoda, hogy a járvány enyhülésével egyre több ország latolgatja, hogy így vagy úgy megnyitja az iskolákat.
Mik voltak a tapasztalatok?
Dánia volt az első ország, ahol feloldották az iskolazárat. Persze szigorú szabályokkal: az órákat a távolság megtartásával, sok szellőztetés mellett (vagy ha lehet, a szabadban) kell megtartani. Norvégiában április 20-án nyitottak az iskolák, itt a jelenlegi álláspont szerint akkor sem fogják újra bezárni őket, ha az esetszámok újra növekedésnek indulnak, mert az iskolák megnyitása nem hatott negatívan a járványhelyzetre – idézi Guri Melby oktatási minisztert az oldal.
Ausztriára ugyancsak igaz, hogy az iskolák május 18-i részleges újranyitása utáni hetekben nem nőttek az esetszámok. Hollandiában is a május 11-i héten fogadták először újra az intézmények a 4-12 éves gyerekeket, június 2-ától a középiskolák is megnyíltak, június 8-ától kezdve pedig az általános iskolák is teljes körűen működnek. Németországban tartományfüggő, hogy kinyitottak-e az oktatási intézmények. Svédország volt az egyetlen nyugati ország, ahol végig nyitva maradtak az általános iskolák - így sem alakultak ki számottevő fertőzési gócok a gyerekek körül.
Akkor mi lesz szeptembertől?
A biztonságos újranyitás három legfőbb kérdése az Oxfordi Egyetem gyermekorvos szakértői szerint, hogy
- mennyire hajlamosak koronavírussal megfertőződni a gyerekek és a fiatalok;
- milyen súlyosak a tüneteik, ha ez megtörténik;
- és mennyire hajlamosak továbbadni a vírust másoknak.
A Qubit szerint azonban az eddigi bizonyítékok mindenesetre arra utalnak, hogy a gyerekek iskolába járása nem jelent fokozott kockázatot, a vírus esetleges terjedése pedig óvintézkedésekkel hatékonyan csökkenthető: a felnőttektől való fizikai távolságtartás és a gyakori kézmosás mellett a gyors tesztelésre, a fertőzésgyanús emberek azonnali elkülönítésére is szükség lenne.
„Ha tovább folytatjuk ezt a frontális oktatást, akkor fejre fogunk állni"
Nincs teljes egyetértés abban, hogy a digitális, online oktatás sikeresnek mondható. Hogyan vélekedik egy oktatáskutató a távoktatás sikerességéről?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
