Iskolaőrség a gyakorlatban: cél az elrettentés, de ha kell, jöhet a kényszerítés

Az iskolaőrség célja az elrettentés, visszatartás az iskolai erőszak elkövetésétől, de az iskolaőr szükség esetén kényszerítő intézkedést is foganatosíthat - közölte Horváth László miniszterelnöki megbízott.

  • Eduline/MTI

Horváth László - aki egyúttal fideszes országgyűlési képviselő - kijelentette: a legalapvetőbb iskolai követelmény, hogy tanárt megfenyegetni, bántalmazni, megalázni, megfélemlíteni szigorúan tilos, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania származástól és szociális helyzettől függetlenül. Abban az iskolában, ahol erőszak van, sem tanítani, sem tanulni nem lehet - tette hozzá.

Szerinte "az iskolai erőszak gyökere az elkövető családjában, közvetlen környezetében van, ezért a szülő felelőssége, hogyan viselkedik a gyerek az iskolában".

Ha viszont a családnak nem szándéka, hogy gyerekének értékként mutassa be az iskolába járást, nem lehet előrébb jutni a probléma tekintetében - vélekedett.

Ahogy mi is írtuk, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint az iskolaőr szükség esetén igazoltathat, és az arányosság betartásával alkalmazhat testi kényszert is, adott esetben bilincselhet, sőt a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat. Erről részletesen itt olvashattok.

Rendőr az iskolában - hogy megy ez más országokban?

A most benyújtott javaslat után hamarosan nekünk is lehetnek iskolaőreink. De hogyan működik az iskolai őrség vagy rendőrség más országokban? Megnéztük, hogy milyen az iskolaőrség külföldön és mik a tapasztalatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.