Iskolaőrség a gyakorlatban: cél az elrettentés, de ha kell, jöhet a kényszerítés

Az iskolaőrség célja az elrettentés, visszatartás az iskolai erőszak elkövetésétől, de az iskolaőr szükség esetén kényszerítő intézkedést is foganatosíthat - közölte Horváth László miniszterelnöki megbízott.

  • Eduline/MTI

Horváth László - aki egyúttal fideszes országgyűlési képviselő - kijelentette: a legalapvetőbb iskolai követelmény, hogy tanárt megfenyegetni, bántalmazni, megalázni, megfélemlíteni szigorúan tilos, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania származástól és szociális helyzettől függetlenül. Abban az iskolában, ahol erőszak van, sem tanítani, sem tanulni nem lehet - tette hozzá.

Szerinte "az iskolai erőszak gyökere az elkövető családjában, közvetlen környezetében van, ezért a szülő felelőssége, hogyan viselkedik a gyerek az iskolában".

Ha viszont a családnak nem szándéka, hogy gyerekének értékként mutassa be az iskolába járást, nem lehet előrébb jutni a probléma tekintetében - vélekedett.

Ahogy mi is írtuk, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint az iskolaőr szükség esetén igazoltathat, és az arányosság betartásával alkalmazhat testi kényszert is, adott esetben bilincselhet, sőt a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi eszközt és rendőrbotot is használhat. Erről részletesen itt olvashattok.

Rendőr az iskolában - hogy megy ez más országokban?

A most benyújtott javaslat után hamarosan nekünk is lehetnek iskolaőreink. De hogyan működik az iskolai őrség vagy rendőrség más országokban? Megnéztük, hogy milyen az iskolaőrség külföldön és mik a tapasztalatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.