Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.
Az iskolákba kirendelt rendőri vagy más biztonsági szervek csak rövidtávon enyhíthetik a problémát
- mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás a tanárok védelmével kapcsolatban. Tegnap beszámoltunk róla, hogy az Emmi javaslatot nyújtott be a köznevelési törvény módosítására, amely szerint szükség esetén a rendőrség is bevonható lenne az iskolákban a tanárok védelme érdekében.
Szűcs Tamás úgy gondolja, hosszú távon a megelőzésen kellene dolgozni. Szerinte jobb megoldás lenne átemelni minden intézménybe például a Békés Iskolák programját, ami szakemberekkel, együttesen kezeli az iskolai erőszakot, nem választja szét diákokra, tanárokra, szülőkre.
Ráadásul, szerinte a benyújtott törvényjavaslat is aggályos, mert nem tudni, kiket takar pontosan a „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” elnevezés. Rendőröket vagy valamilyen magáncég biztonsági embereit? Ők kapnak-e valamilyen pedagógiai útmutatást, képzést, erről lesz-e papírjuk? – sorolta a kérdéseket Szűcs Tamás.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint eleve nem rendőrállami módszerekkel kellene kezelni a problémát.
Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség
- mondta a lapnak, hozzátéve: a tanárképzésben is meg kellene jelennie annak, hogyan kell kezelni a magatartászavaros gyerekeket, erre ugyanis jelenleg egyetlen tantárgy sem tér ki.
Az Emmi javaslatot nyújtott be a köznevelési törvény módosítására
A pedagógusok fokozott védelme áll abban a törvény módosítására vonatkozó javaslatban, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott be az Országgyűléshez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
