Ösztöndíjprogramot indít a kormány a Arany János-programokhoz

Ősztöndíjjal is támogatják a tehetséggondozást és felzárkóztatást szolgáló köznevelési Arany János-programokat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

  • Eduline

A tárca közleménye szerint megjelent a programok megvalósítását szolgáló ösztöndíj-támogatás rendjéről, illetve feltételeiről szóló kormányrendelet, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban nyújtott ösztöndíj kifizetéséhez szükséges többletforrást biztosító kormányhatározat.

A 2022/2023-as tanévtől bevezetendő, tanulmányi eredmény alapján nyújtandó, havi 20-40 ezer forint közötti tanulmányi ösztöndíj, a programok által biztosított komplex pedagógiai támogatásba integráltan, sokkal eredményesebb lehet, mint különálló juttatásként - ismertették.

Ez a tárca szerint a hátrányos helyzetű, roma származású tehetséges tanulók eredményes középfokú tanulását, lemorzsolódásának megelőzését célzó Arany János-programok továbbfejlesztését jelenti.

Az Arany János-programokban tanévenként több mint 3000 tanuló vesz részt. Az elmúlt években végzett vizsgálatok szerint, mivel ezek nélkül a tanulók mintegy negyede alacsonyabb képzési szinten vagy valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább a program eredményesnek mondható. Hozzátették azt is, hogy a programban részt vevő szakképző intézmények 2020 szeptemberétől az új szakképzési ösztöndíjrendszerben juthatnak majd támogatásokhoz.

Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?

Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.