Ösztöndíjprogramot indít a kormány a Arany János-programokhoz

Ősztöndíjjal is támogatják a tehetséggondozást és felzárkóztatást szolgáló köznevelési Arany János-programokat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

  • Eduline

A tárca közleménye szerint megjelent a programok megvalósítását szolgáló ösztöndíj-támogatás rendjéről, illetve feltételeiről szóló kormányrendelet, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban nyújtott ösztöndíj kifizetéséhez szükséges többletforrást biztosító kormányhatározat.

A 2022/2023-as tanévtől bevezetendő, tanulmányi eredmény alapján nyújtandó, havi 20-40 ezer forint közötti tanulmányi ösztöndíj, a programok által biztosított komplex pedagógiai támogatásba integráltan, sokkal eredményesebb lehet, mint különálló juttatásként - ismertették.

Ez a tárca szerint a hátrányos helyzetű, roma származású tehetséges tanulók eredményes középfokú tanulását, lemorzsolódásának megelőzését célzó Arany János-programok továbbfejlesztését jelenti.

Az Arany János-programokban tanévenként több mint 3000 tanuló vesz részt. Az elmúlt években végzett vizsgálatok szerint, mivel ezek nélkül a tanulók mintegy negyede alacsonyabb képzési szinten vagy valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább a program eredményesnek mondható. Hozzátették azt is, hogy a programban részt vevő szakképző intézmények 2020 szeptemberétől az új szakképzési ösztöndíjrendszerben juthatnak majd támogatásokhoz.

Újranyitnának az iskolák két hétre: kinek és miért lenne jó?

Az alsósok visszatérhetnek majd az iskolába - vannak olyan elképzelések, amik szerint, nekik még visszatérhet a "hagyományos" oktatás. Pedagógiai érvek mindenesetre szólnak a döntés mellett

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.