Ausztriában újra járnak iskolába az alsóbb osztályok tanulói

Az alsóbb osztályok tanulói, így az általános iskolások, a középiskolák alsóbb osztályaiban tanulók, valamint a speciális iskolák diákjai is intézményi keretek között folytatják a tanulást hétfőtől Ausztriában a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések enyhítésével.

  • Eduline/MTI

Az érettségi előtt állók, valamint a szakiskolák végzősei már május 4-én visszaülhettek az iskolapadokba, hétfőtől pedig az alsóbb osztályok tanulói is. "Optimista" az iskolák újranyitásával kapcsolatban Heinz Fassmann oktatási miniszter. Kijelentette: az iskola nem az a hely, ahol jellemzően terjed a koronavírus, és ezt a skandináv példa is mutatja, ott ugyanis már korábban megnyitottak az oktatási intézmények - tette hozzá.

MTI

A tárcavezető arról is beszélt, hogy "csaknem normális" iskolai napok következnek, a tanulók számára ugyanis szigorú óvintézkedéseket vezettek be. Eszerint a diákok különböző "műszakokban" járnak iskolába: az osztályokat két, legfeljebb 18 fős csoportra bontják, az egyik csoport hétfőtől szerdáig, a másik csütörtökön és pénteken megy iskolába, a következő héten pedig a csoportok cserélnek egymással.

MTI
MTI

Emellett egy húszoldalas higiéniai kézikönyvet is kaptak a diákok, ami tartalmazza a higiéniai előírásokat: így az iskola épületében kötelező a szájmaszk viselése, és azt csak az osztályteremben szabad levenni. Be kell tartani a legalább egyméteres távolságot az iskolába lépéskor, de a gyerekek ülőhelye között is meg kell lennie a kötelező távolságnak. Előírás a többszöri kézmosás, illetve kézfertőtlenítő gyakori használata. A gyerekek nem írnak dolgozatot, csak szóbeli vizsgákat tehetnek.

Az általános és középiskolákban, valamint a speciális iskolákban mintegy 700 ezer tanuló tért vissza az osztályokba. Azoknak a szülőknek, akik féltik gyermeküket az esetleges koronavírus-fertőzéstől, lehetőségük van arra, hogy felmentést kérjenek gyermekük számára. Az oktatási minisztérium által végeztetett közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, hogy a szülők 86 százaléka egyetért az iskolai oktatás folytatásával, és csak hét százalékuk mondta azt, hogy nem engedélyezi az iskolába járást gyermeke számára; a szülők további hét százaléka pedig még nem döntött a kérdésben.

Közben Bécsben ismét bezártak egy iskolát, mivel a gyanú szerint az egyik tanár megfertőződött koronavírussal. A tanár már szombaton jelezte, hogy beteg, magas láza van. Az intézmény kétszáz tanulóját hétfőn hazaküldték.

Fokozatosan újranyitnak az óvodák és a bölcsődék: országos körkép

Még több óvodát nyitnak meg a vidéki nagyvárosokban a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhülésével, ügyeleti rendszerben és az egészségvédelmi intézkedések betartásával, valamint fokozatosan bővül a járóbeteg-szakellátás is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.