Tegnap Facebooko-on indítottunk egy szavazást, amiben arra voltunk kíváncsiak, szerintetek jó ötlet lenne-e, ha Magyarországon is kinyitnának júniustól az iskolák.
Egy nap alatt közel kétezren mondtak véleményt a tegnap feltett kérdésünkre: szerintetek jó ötlet lenne az utolsó két hétre kinyitni az iskolákat, megtartani az általános iskolai ballagásokat, vagy csak személyesen lezárni az idei tanévet?
Biztosat még nem lehet tudni, de legutóbb Gulyás Gergely azt mondta, május végéig biztosan fennmarad a tantermen kívüli oktatás, a júniusi hónapról még nem tud dönteni a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök pedig múlt pénteken egy rádióműsorban azt mondta: nagyon bizonytalan az ügyben, és egyelőre nem tapasztal tömeges igényt az újranyitás iránt. Ha lesz ilyen, akkor el fognak gondolkodni rajta.
Az Eduline-on eddig kétezren szavaztak: csupán 300-an voksoltak az iskolák újranyitása mellett, és több mint 1 500-an gondolják azt, hogy nem lenne értelme az iskolák megnyitásának.
Persze van olyan olvasónk is, aki azt írta, "a ballagást minden ember megérdemli, ha már kijárta. Legszebb dolog a 8 év után. Ha nem is rendes ballagást, de egy szűkkörű ballagást igen is megérdemelnek". Olyan is van, aki szerint mindenképp jó lenne még ha két hétre kinyitnának a sulik. "A gyerekek nagyon várják. A szülők is mivel a szabadság elfogyott és jön utána a nyári szünet."
Ha még nem mondtátok el a véleményeteket, akkor itt szavazhattok ti is.
Folyamatosa gyűlnek a tapasztalatok a távoktatásról
A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
