Távoktatás és a tesióra - milyen megoldások lehetnek az osztályzásra?

Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt.

  • Eduline

Sok testnevelőtanár véli úgy, hogy a lényeg ebben a helyzetben az, hogy a gyerekek mozogjanak, játsszanak, és erre nem annyira a pontosan előírt feladatok a hatásosak, mint inkább a kedvcsináló ötletek. És főleg nem az osztályozás - írja a hvg.hu. Hallani azért olyan példákat is, hogy ha valaki nem csinálja meg időre a feladatokat, nem bizonyítja, hogy lefutott valahány kilométert, megcsinált valahány fekvőtámaszt, esetleg négyüteműt, vagy csak nem vezeti pontosan a napi edzéstervet, egyest kap testnevelésből.

Mi lehet a megoldás?

Nem igazán jó példa az ötödikes fővárosi Jázmin online testnevelés programja, amely abból áll, hogy videókat kap a tanártól, illetve elméleti tanulnivalókat. Az édesanyja úgy véli, hogy énekből, rajzból, testnevelésből a tanárok azzal adminisztrálják magukat, hogy dolgozatokat kell írni és beadni. „Nálunk volt olyan dolgozat az olimpia történetéről, amelyben a felkészítő anyagban konkrét hiba volt, az első modernkori olimpiáról, rossz volt a helyszín, de hiába írtuk meg, hogy nem jó, és ezért a válaszok sem jók, még reakciót sem kaptunk rá."

Egy budai általános iskola és gimnázium tornatanára a gimnazistáknak minden órára keres egy magyar olimpiai, világbajnoki aranyérmet érő versenyről felvételt, ezekből a videókból állít össze kérdéssort nekik. Öt hibátlan tesztért jár az ötös.

Nemcsak testnevelésből, hanem az összes tárgyból át kell gondolnia a tanároknak az értékelés módjait, de talán itt a legnehezebb megtalálni a megfelelő formát. Bár év végén be kell írni valamilyen jegyet a bizonyítványokba - írja az oldal. Sokan ezért videófelvételeket kérnek be, hogy így bizonyítsa a gyerekek, elvégezte-e a feladatot vagy sem. És ez alapján kerülnek osztályzatok a digitális naplóba.

Videós értékelés?

A videós bizonyíték adatvédelmi aggályokat vethet fel, hiszen a rendszerre a villámként lecsapó távoktatás jogi és adatvédelmi feltételei nem kidolgozottak. Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje korábban azt mondta, a gyakorlatokról készített videók nem a legjobb választások a számonkérésre. Fontos lenne szerinte, hogy a diákok mondhassak nemet egy ilyen feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a napokban adott ki egy elég részletes állásfoglalást ezzel kapcsolatban, aminek a lényege, hogy „a digitális távoktatás keretében a köznevelési intézmények – a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten – az ágazaton belüli etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését” - írja a hvg.hu.

Azaz nem jogszabályellenes videót (vagy esetleg okoseszközökkel dokumentált futás- vagy túrateljesítményt) bekérni bizonyítékképp. Inkább pedagógiai szempontból kérdéses, hogy a jelenlegi, mindenki számára új és szorongató helyzetben valóban az a legfontosabb-e, hogy minden diák így bizonyítsa a tanár által kirótt feladatok végrehajtását.

Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat

Kérhet-e a tesitanár videót a diákoktól a jobb jegyért? Baltay Leventével, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjével beszélgettünk a kérdésről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.