Viszlát, logaritmusos egyenletek!

Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja a szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő módosításokról elmondta, hogy alsó tagozaton teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. Kiemelt feladatnak tekintették az önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését - mondta. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg.

A középiskolai évfolyamokon jelentősen csökken a tananyag, a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb gyerekeknek oktassák őket.

Mind az általános, mind a középiskolában új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matekóra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is - magyarázta a szaktanár. Hozzátette, hogy az órákon a jelenleginél sokkal több kommunikáció, vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció várható, amelyek a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.

"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"

Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.