Viszlát, logaritmusos egyenletek!

Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja a szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő módosításokról elmondta, hogy alsó tagozaton teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. Kiemelt feladatnak tekintették az önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését - mondta. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg.

A középiskolai évfolyamokon jelentősen csökken a tananyag, a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb gyerekeknek oktassák őket.

Mind az általános, mind a középiskolában új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matekóra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is - magyarázta a szaktanár. Hozzátette, hogy az órákon a jelenleginél sokkal több kommunikáció, vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció várható, amelyek a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.

"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"

Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.