Nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok, egyebek közt ilyen változásokat hoz az ősztől életbe lépő új tantervi szabályozás a matematikaoktatásban - írta csütörtöki lapszámában a Magyar Nemzet.
Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja a szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő módosításokról elmondta, hogy alsó tagozaton teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. Kiemelt feladatnak tekintették az önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését - mondta. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg.
A középiskolai évfolyamokon jelentősen csökken a tananyag, a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb gyerekeknek oktassák őket.
Mind az általános, mind a középiskolában új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matekóra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is - magyarázta a szaktanár. Hozzátette, hogy az órákon a jelenleginél sokkal több kommunikáció, vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció várható, amelyek a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.
"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"
Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
