Az érettségi vizsgák megkezdésének már évek óta feltétele ötven óra közösségi szolgálat. De vajon a digitális oktatás keretein belül mi lesz a közösségi szolgálat teljesítésével? Itt van az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza.
Törvény szerint a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban a vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzése és annak igazolása. A koronavírus által okozott jelenlegi rendkívüli helyzetben, ha érettségi előtt álltok, akkor önhibátokon kívül nem tudjátok teljesíteni ezt a feltételt a vizsgák kezdetéig.
"A közösségi szolgálat teljesítését a tanulók jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem a 9-11. évfolyamok alatt, tehát még van rá idő" – írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ha a 2019/2020-as tanév végén érettségiztek és még a hátralévő időszakban szeretnétek teljesíteni a közösségi szolgálatot, egyelőre a jelen helyzetben az Emmi azt javasolja, hogy csakis olyan jellegű tevékenységet válasszatok, amely nem csoportosak. Fontos azonban, hogy a koordináló tanár tudjon a kezdeményezésről, akár telefonon, vagy digitálisan kapjon értesítést a szolgálat megkezdéséről, megvalósításáról.
De akkor mit vállalhatok?
"A jelenleg fennálló különleges helyzetben az iskolák esetleg a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig a tanulókat a tantermen kívüli, digitális oktatás iskolai folyamatába vonhatják be online módon, segíthetik, mentorálhatják diáktársaikat" – tanácsolja a minisztérium.
Ebben a formában személyes kontaktus elkerülésével is tudjátok teljesíteni az 50 óra közösségi szolgálathoz szükséges órákat. A teljesítést - belső iskolai teljesítésként - az intézményvezetők saját hatáskörükben ellenőrizhetik, igazolhatják.
Mi lesz a gyakorlati órákkal? Ezt válaszolta a minisztérium
A távoktatás nem csak az érettségizőket érinti szélsőségesen, hanem azokat is, akiknek végzősként gyakorlati órákat is teljesíteniük kell. Mi lesz ezekkel az órákkal? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
