Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Kérhet-e a tesitanár videót a diákoktól a jobb jegyért? Baltay Leventével, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjével beszélgettünk a kérdésről.
Múlt héten kérdeztük meg a véleményeteket arról, szerintetek kérhet-e videót a diákoktól a testneveléstanár. A kérdést egy középiskolás diák tette fel nekünk, ugyanis tesitanáruk úgy kéri számon tőlük az órai gyakorlatokat, hogy azt zenére vegyék fel és videóban küldjék el neki. Az említett esetet bonyolítja, hogy azok, akik a feladatot nem teljesítik, rosszabb jegyet kapnak, a videó nélküli felállás pedig csak a kettesre elég.
A kérdésre hozzánk is sok komment érkezett, többen természetesnek vették ezt a számonkérést, de olyanok is voltak, akik nem értettek egyet a módszerrel. Olyan szülő is volt, aki azért ellenezte a videós megoldást, mert nem tudta elképzelni, hogy a gyereke ezt megfelelően tudja teljesíteni egy panellakás kis szobájában - egyszerűen fizikai képtelenségnek tartotta.
Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje az Eduline-nak elmondta, szerinte a fenti módszer nem a legjobb választás a számonkérésre. Fontos lenne, hogy a diákok mondhassak nemet erre a feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány - mondta az ügyvéd, hozzátéve: hiszen, ha kettesnél jobb jegy csak a videó elküldésével szerezhető, minden diák, aki ezt nem teszi meg vagy nem tudja megtenni, hátrányba kerül.
A hozzánk forduló diákban tehát nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy vajon nem szabály- vagy jogsértő ezt kötelezővé tenni. Baltay Levente elmondta, a tanárok egyáltalán nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat, és biztosítaniuk kellene más módszert a számonkérésre, amellyel ugyanolyan eséllyel indulnának a jobb jegyért, mint az eredeti feladattal.
Több sebből vérzik a történet - hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint ebben a helyzetben, ha a diák úgy dönt, hogy nem küld videót a testnevelés gyakorlatról, akkor őt hátrány éri, ugyanis rosszabb jegyet kap. Ha pedig úgy dönt, hogy mégis küld videófelvételt, valójában azt sem teljesen önként teszi, ugyanis, ha egy apró nyomás is van a kérés mögött – vagy egyenesen kötelező -, az már nem nevezhető önkéntes döntésnek - jegyezte meg.
Azóta több olvasói levél is érkezett hozzánk hasonló esetről: „lányom 10. osztályos, tőlük is hasonló videófelvételt kérnek a végrehajtott testnevelés feladatokról. Emellett 3 oldalas fogalmazást az olimpiai ötkarika színeiről” - írta egy szülő. Majd egy másik levélből az is kiderült: a tesitanár osztályozó vizsgával is fenyegetőzik.
Akkor van megoldás a helyzetre? Baltay Levente azt tanácsolja, egyszerűen nemet kell mondaniuk a feladatra azoknak a diákoknak - akár a szülői közreműködéssel -, akik úgy érzik, ez a feladat kellemetlen számukra. A tanárnak pedig be kell látnia, ez nem a legjobb módszer és helyette mást kell kitalálnia.
Online vizsga?
Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg a diákok, tanárok jogait szem előtt tartva. Az online osztályozó vizsgával kapcsolatban például már megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben tantermen kívül is meg lehet ezeket a vizsgákat tartani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt” – írják állásfoglalásukban.
Vannak diákok, akik inkább járnának nyáron tovább iskolába, minthogy ez így menjen tovább
Mit tapasztal egy-egy tanár és szülő, hogyan működik az új, távoktatási rendszer az ő szemszögükből? Újabb olvasói véleményekről számolunk be, amelyekből mindez kiderül.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.