Vannak olyan intézmények, akik eddig kísérleteztek a digitális oktatással, viszont vannak olyanok, akik most nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
Az eddig is kísérletező intézmények jobbak lesznek, a frontális, egyoldalú ismereteket átadók viszont nehéz helyzetbe kerülnek – mondta Radó Péter az ATV-nek.
Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője úgy véli, hogy most az a legfontosabb, hogy a tanárok és a gyerekek között a lehető legszemélyesebb kapcsolat jöjjön létre.
Radó Péter szerint a szülőknek partneri viszonyt kell kialakítani a pedagógusokkal. Az oktatáskutató azt mondta, hogy csak anekdotikus információi vannak arról, hogy általánosságban milyen sikerrel alkalmazkodtak az érintettek a megváltozott helyzethez, miután nem készült még erről felmérés, és azt sem tudja, hogy az oktatási kormányzat monitorozza-e a helyzetet.
Szerinte az elmúlt egy hét arról szólt, hogy mindenki tanulta az új helyzetet, mert az átállásra csak napjai voltak a pedagógusoknak és diákoknak. Vannak iskolák, akik már korábban is kísérleteztek a digitális eszközök oktatásba való beépítésével, de ők vannak kevesebben. Véleménye szerint a többség, akik úgy értelmezték, hogy hogy az eddigi módszereket, vagyis a hagyományosakat kell átültetni online térbe.
A szakember szerint ez a helyzet szabadságot jelent, ugyanakkor csak azok lesznek képesek élni vele, akik eddig is szabadok voltak. Mint mondta: „szét fogja húzni a mezőnyt".
Vannak diákok, akik inkább járnának nyáron tovább iskolába, minthogy ez így menjen tovább
Mit tapasztal egy-egy tanár és szülő, hogyan működik az új, távoktatási rendszer az ő szemszögükből? Újabb olvasói véleményekről számolunk be, amelyekből mindez kiderül.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
