A múlt héten arra kértünk titeket, válaszoljatok a nagy kérdésre: szerintetek tényleg több ideje lett a tanároknak a távoktatás miatt? Ezt gondolják az Eduline olvasói - az eredmény nehezen vitatható.
12-14 órákat dolgoznak otthon a tanárok naponta - ez személyes tapasztalat.
- olvasható egy kommentben a szavazásnál. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár a múlt héten tett kijelentésében elhangzott: "a tanároknak jelenleg több a szabadidejük, így lehetőségük van elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat." A nagy port kavart kijelentés miatt gondoltuk megnézzük, hogyan vélekednek erről az Eduline olvasói, ezért szavazásra bocsátottuk a kérdést.
Eddig összesen 445 válasz érkezett a kérdésre, elsöprő többségük, 355 olvasó egyértelműen azt vallja, hogy nem lett több szabadideje, sőt, többet is dolgozik mióta az új rendszer áll fenn. A válaszadók 20 százaléka pedig arra voksolt, hogy valóban több szabadideje lett a távoktatás miatt.
Egy komment azonban érdekes tényre világított rá: "Tesztüzemmódban van a távoktatás. Most nincs több időm, lehet, hogy pát hét múlva lesz." De érdemes elolvasni a következő két beérkezett kommentet is:
Maruzsának halvány fogalma sincs, hogy mi a helyzet ma a tanárokkal.
Én csak félállásban tanítok, úgyhogy tudom kezelni a több munkát, de a teljes állásban dolgozóknak túl sok munka ez.
Valóban több szabadideje lenne most a tanároknak? Jocó bácsi reagált az államtitkár szavaira
Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár kifejtette, hogyan is telik most egy tanár napja az új digitális oktatás idején. A feladatok között meglehetősen nehezen lenne rés az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
