"Maruzsának halvány fogalma sincs, hogy mi a helyzet ma a tanárokkal" - hol a több szabadidő?

A múlt héten arra kértünk titeket, válaszoljatok a nagy kérdésre: szerintetek tényleg több ideje lett a tanároknak a távoktatás miatt? Ezt gondolják az Eduline olvasói - az eredmény nehezen vitatható.

  • Eduline

12-14 órákat dolgoznak otthon a tanárok naponta - ez személyes tapasztalat.

- olvasható egy kommentben a szavazásnál. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár a múlt héten tett kijelentésében elhangzott: "a tanároknak jelenleg több a szabadidejük, így lehetőségük van elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat." A nagy port kavart kijelentés miatt gondoltuk megnézzük, hogyan vélekednek erről az Eduline olvasói, ezért szavazásra bocsátottuk a kérdést.

Eddig összesen 445 válasz érkezett a kérdésre, elsöprő többségük, 355 olvasó egyértelműen azt vallja, hogy nem lett több szabadideje, sőt, többet is dolgozik mióta az új rendszer áll fenn. A válaszadók 20 százaléka pedig arra voksolt, hogy valóban több szabadideje lett a távoktatás miatt.

Egy komment azonban érdekes tényre világított rá: "Tesztüzemmódban van a távoktatás. Most nincs több időm, lehet, hogy pát hét múlva lesz." De érdemes elolvasni a következő két beérkezett kommentet is:

Maruzsának halvány fogalma sincs, hogy mi a helyzet ma a tanárokkal.

Én csak félállásban tanítok, úgyhogy tudom kezelni a több munkát, de a teljes állásban dolgozóknak túl sok munka ez.

Valóban több szabadideje lenne most a tanároknak? Jocó bácsi reagált az államtitkár szavaira

Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár kifejtette, hogyan is telik most egy tanár napja az új digitális oktatás idején. A feladatok között meglehetősen nehezen lenne rés az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.