Egy suli kisfilmet csinált a saját tanárai digitális átállásáról
Mindenki máshogy kezdett bele. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) most videóban mutatta be a tapasztalatait.
Eduline
„Bár az iskolában ötödik éve digitális tanítás zajlik, a távoktatás nehézségeivel tanároknak és diákoknak egyaránt szembe kell néznie” – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) videóban mutatta be, ők hogyan alkalmazkodnak a távoktatás feltételeihez.
Bár az AKG tanárai hozzá vannak szokva a digitális tanításhoz, a távoktatás megoldásához, szükséges programok megismeréséhez nekik is szükségük volt némi segítségre - mesélik. Nádori Gergely, az iskola egyik tanára, úgy véli, az új helyzethez a diákok alkalmazkodnak a legkönnyebben, ugyanis azt a készséget várják el tőlük a tanárok, amit más felületeken már rég alkalmaznak.
Szerintük hosszútávon ebben a felállásban a legnagyobb kihívás a nyelvoktatást és a számonkérés lesz, illetve Kepecs Judit tanárnő tette fel a kérdést: vajon meg tudunk-e újulni, nem lesz-e nagyon monoton ez a tanítási forma. A nehézségek ellenére az AKG tanárai nagyon pozitívan álltak a váltáshoz, és úgy látják, a diákok is együttműködnek az ismeretlen helyzet ellenére is.
Persze sajon ennek is van másik oldala, nem minden suliban ment gördülékenyen az átállás:
Újabb olvasói levél érkezett hozzánk, melyben az új digitális oktatás negatív oldaláról ír egy diák.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
