Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) folyamatosan dolgozza fel a szakképzési centrumok új eljárásrendjeit, amelyek mentén az intézmények biztosítani fogják a folyamatos tantermen kívüli, digitális oktatási rendet; a digitális munkarend bevezetésével számos jó kezdeményezés indult el a szakképzési centrumokban, a következő időszak feladata ezek megosztása, elterjesztése - közölte az ITM pénteken az MTI-vel.
A szakképzési centrumok már megalakították operatív munkacsoportjaikat, az iskolák vezetőivel közösen, határidőre elkészítették eljárásrendjeiket, ezek vizsgálata, értékelése most zajlik - írják.
Közölték, a minisztériumban oktatási munkacsoport alakult, amely koordinátorként egyebek mellett módszertani segítséget nyújt. A tárca támogatásával a szakképzési centrumok rendkívüli informatikai eszközbeszerzéseket (laptop, webkamera) indíthatnak.
Az eljárásrendekben megjelelő jó gyakorlatok megosztása hasznos példákkal szolgálhat minden szakképzési centrum számára az ország egész területén.
Példaként a Miskolci, a Zalaegerszegi és a Nyíregyházi Szakképzési Centrumot említették. A Miskolci Szakképzési Centrum a városi televízióval és a helyi középiskolák tanáraival együttműködve az #Érettségi című műsorban segíti az érettségire készülő diákokat. A műsorban miskolci pedagógusok magyar, matematika és történelem tantárgyakból tartanak előadásokat. Minden tantárgyból húsz előadás készül, amelyek elérhetőek lesznek a televízió YouTube csatornáján is.
A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum tagintézményeiben a technikai jellegű problémák megoldásában eszközök kölcsönzésével és a beállítások támogatásával segítik a családokat.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrumban otthon is elvégezhető mobiltelefonos fizika kísérletekkel is igyekeznek a diákokat motiválni a tantermen kívüli oktatásban - olvasható az ITM közleményében.
Az új szakképzési rendszer bevezetése sem csúszik a járvány miatt
Főleg úgy nem csúszik, hogy "gyorsan és gördülékenyen zajlik az átállás a digitális munkarendre az új koronavírus-járvány idején" - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
