Az utóbbi egy hétben rengeteg korlátozást bevezettek az országban a járványhelyzet miatt. Az egyetemek után az általános és középiskolák, valamint az óvodák és a bölcsődék is bezártak. A szigorítás azonban a magánóvodákat- és bölcsődéket nem érinti, így teljes káosz alakult ki körükben.
A Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének oldalán elérhető adatok szerint nem kevés intézményt érint a koronavírus helyzet miatt kialakult káosz, ugyanis 2300-nál is több magánóvoda- és bölcsőde van az országban.
Ezeknek az intézményeknek hivatalosan nem kell zárva lenniük, mivel nem az állam, de nem is az önkormányzat a fenntartójuk. A Gyerekvédelmi törvény szerint szolgáltatást nyújtanak és a szociális ellátórendszer részei. Működésüket a kormányhivatal engedélyezheti és ellenőrizheti – írja a hvg.hu.
A lap több tulajdonost és intézményvezetőt is megkeresett, akik egyetértettek abban, hogy hatalmas a fejetlenség és a tanácstalanság, mivel mindenkinek a saját hatáskörébe tartozik, hogy bezárnak-e. A válasz egyszerűnek tűnhet, de nem az, ugyanis a tulajdonosok többsége vállalkozó, többnyire nonprofit vállalkozás keretében vagy egyesületi, esetleg alapítványi fenntartásban üzemeltetik a családi bölcsődéket. Ezért megy a fejtörés, hogyha nem mennek be dolgozni, akkor az a fizetett szabadság terhére, táppénzzel vagy fizetés nélküli szabadsággal lehetséges.
Hivatalos tájékoztatást csak egyszer kaptak, amikor március 12-én, délután a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztálya üzent nekik a veszélyhelyzet kihirdetéséről.
Egy budai családi bölcsőde vezetője saját hatáskörében úgy döntött, hogy március 16-tól határozatlan időre bezárnak, míg máshol csak ügyeletet tartanak azoknak a gyerekeknek, akiknek a felügyeletét a szülők nem tudják megoldani. De vannak olyan intézmények is, ahol félnek meghozni ezeket a lépéseket, ugyanis tartanak attól, hogyha elküldik a családokat, akkor csődbe mennek.
Egy másik, szintén fővárosi bölcsődében attól tartanak, hogy elvesztik a nekik járó állami támogatást. Ezt ugyanis - az állami intézményekkel szemben - csak akkor kapják meg, ha a gyerekek ott vannak. Hiányzás esetén a pénzt vissza kell fizetni. Egyes esetekben a szülők támogatóak és készek a vállalkozás fenntartása érdekében fizetni, míg máshol a márciusi díjak visszafizetését is kérik.
A magánbölcsődék- és óvodák szakmai szervezete, a Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete is bizonytalan. Először azt közölték, hogy a bölcsődék bezárását a kormányzat az önkormányzatok hatáskörébe helyezte át, ami azt jelenti, hogy minden, nem állami fenntartó saját hatáskörében, a szabad döntés jogával rendelkezik a nyitva tartást vagy a bezárást illetően. Majd később újabb tájékoztatást küldtek, amiben a fogalmak rendezetlensége miatt arra hívták fel a figyelmet, hogy „senki ne döntsön az ügyeleti nyitva tartás mellett, helyette kövesse a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendeletét és tartsa is azt be”.
Emmi: gyakorlati tanácsok bölcsődék és óvodák számára
Tizennyolc pontból álló listát tett közzé a Nemzeti Népegészségügyi Központ a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a bölcsődések és az óvodások gondozói, valamint a szülők számára.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
