A tegnapi döntés után, miszerint hétfőtől nem nyitnak ki az iskolák, most újabb bejelentés tettek.
Cikkünk frissül
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, a cél a tantermen kívüli oktatás. Az iskolák nem zárnak be, csupán átalakul az oktatás.
A bejárás az intézményvezetés és a tanárok részéről szükséges, ha nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amivel az oktatást folytathatják. Kiscsoportos felügyelet főleg a családi felügyeletet jelenti, illetve bevonnák a szomszédságot is, hogy megoldott legyen a rotáció a felügyelet és a munkábajárás között.
Fontos, ahol ez nem megoldható, az iskolákban lesz gyermekfelügyelet, kiscsoportokban, ezt a tankerületek és a szakképzési központok intézik majd - mondta el Maruzs Zoltán. Fontos, hogy az otthonmaradás azt jelenti, maradjanak is otthon, ne "bandázzanak" - tette hozzá.
A közös tanulást sem ajánlják, hiszen így a tanulás kiszervezésének nem sok értelme lenne. Az iskolaépületek nem zárnak be, a gyermekétkeztetés így megoldott lesz.
Milyen lesz ez a gyakorlatban?
Hamarosan módszertani javaslatot tesznek az oktatás mikéntjéről – mondta el Maruzsa Zoltán. Azonban ez a dokumentum nem végleges, folyamatosan változtatnak majd rajta, bővítik a tanulási tippek listáját. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, minden területen adottak a feltételek a távoktatáshoz, továbbá alkalmasnak tartják a KRÉTA-rendszert is arra, hogy a diákok és a tanárok tartsák a kapcsolatot vagy intézzék a számonkéréseket.
Az óvodák és bölcsődék is helyben dönthetnek - a hamarosan megjelenő rendeletben megfogalmazottak szerint -, de az ajánlás az, hogy a legtöbb gyerek maradjon otthon. Ahol nem megoldható, ott lesz kiscsoportos gyermekfelügyletet – ez az önkormányzatok döntésköre lesz - emelte ki az államtitkár.
Hétfőtől bezárnak az iskolák: új oktatási munkarend lesz Magyarországon is
A héten már több iskolából hazaküldték azokat a gyerekeket, akik külföldön jártak, sokan pedig csak óvatosságból nem mentek be az órákra. A kormány mai bejelentése után ez már nem lesz választható: hétfőtől tantermen kívüli digitális munkarend lesz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
